Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Recep Tayyip Erdogan török elnök az Olaf Scholz német kancellárral a berlini kancellári hivatalban tartott sajtóértekezleten 2023. november 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Diplomáciai viszályt okozott Berlin és Ankara között a török gólszerző "farkasköszöntése"

Immár diplomáciai téren folytatódott a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság nyolcaddöntőjének Törökország és Ausztria közötti összecsapása. A lipcsei mérkőzést 2-1-re a török válogatott nyerte, a diplomáciai csatát ugyanakkor a német és a török külügyminisztérium vívja.

Az ok az az úgynevezett "farkasköszöntés", amellyel a törökök sztárja, Merih Demiral második gólját ünnepelte. Az 59. percben fejelt gól után két kézzel, illetve ujjaival formálta a Szürke Farkasok szimbólumát, illetve kézjelét. A Recep Tayyip Erdogan államfőt támogató török szélsőjobboldali csoport több nyugat-európai országban, köztük Németországban is tevékenykedik. A köszöntés több országban, így Ausztriában és Franciaországban is tiltott. A szervezetet a német alkotmányvédelmi hivatal ugyanakkor megfigyelés alatt tartja.

A gólszerző nem cáfolta ugyan, hogy sajátos gesztus a török identitás hangsúlyozása, ugyanakkor ugyanakkor azt állította, hogy az az öröm kifejezése volt.

A pályán történtek egy nappal később már a diplomácia frontján folytatódtak. Először Nancy Faeser belügyminiszter foglalt állást az üggyel kapcsolatban, leszögezve, hogy "a török jobboldali szélsőségesek jelképeinek nincs helye a német stadionokban. A miniszter elfogadhatatlanak nevezte, hogy az Eb-t a rasszizmus kinyilvánítására használják.

A miniszter nyilatkozatát ugyanakkor Ankara sem hagyta válasz nélkül. A török külügyminisztériumba ugyanis bekérették Németország ottani nagykövetét. Ennek kapcsán annyi szivárgott ki, a török kormány idegengyűlölettel vádolta Németországot. Erre viszont hivatalosan Berlin reagált. A külügyminisztérium ugyanis csütörtökre Törökország nagykövetét kérette be. Hivatalos indoklás szerint azért, hogy megvitassák a történteket.

Tovább bonyolíthatja a pályán történteket a Der Spiegel értesülés arról, hogy Recep Tayyip Erdogan egy korábbi diplomácia programját halasztva szombaton Berlinbe kíván látogatni. A török elnök a helyszínen, az Olimpiai Stadionban kíván drukkolni országa válogatottjának, amely a negyeddöntőben Hollandiával méri össze erejét.

A látogatást hivatalosan nem erősítették meg, megfigyelők szerint azonban nagy a valószínűsége annak, hogy a török államfő Berlinben szurkol majd.

Az elmúlt időszakban feszültebbé vált a két ország közötti viszony. Erdogan tavaly novemberben rövid látogatást tett Berlinben, ahol Olaf Scholz kancellárral és Frank-Walter Steinmeier államfővel tárgyalt.

Németországban több mint hárommillió török származású ember él. Adatok szerint a németországi Szürke Farkasok szervezetének csaknem húszezer tagja van.

Megfigyelők egyelőre találgatják, hogy Erdogan szombati állítólagos látogatásának célja valóban csak a szurkolás, vagy pedig a szolidaritás kinyilvánítása a Szürke Farkasok mellett. De nem kizárt az sem, hogy a vizit hozzájárulhat a sajátos köszöntés miatt támadt diplomáciai viszály enyhítéséhez.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×