„Nem kérünk mást, mint amit a Tisza a választás előtt megígért: partneri viszonyt. Ennek első lépése a pénzügyi helyzetünk rendezése. Kész csoda, hogy eljutottunk a választásokig, de ennek súlyos ára van: hitelek, faktorálás, kifizetetlen számlák” – mondta Karácsony Gergely a Népszavának adott interjújában. A főpolgármester úgy fogalmazott: „azt biztosan állíthatom, hogy a főváros az idén nem tud szolidaritási hozzájárulást fizetni és még ez sem oldja meg a problémáinkat. Nem túlzó elvárás, hogy

reálértéken szeretnénk azt a finanszírozási helyzetet elérni, mint Tarlós Istvánnak főpolgármestersége utolsó évében, amikor még nem volt nettó befizető a főváros. Ez a jelenlegihez mérten 200 milliárd forintos plusz.”

Mint mondta, várják már a találkozást az új kormány képviselőivel annak megalakulása után. MInt fogalmazott, „én két minőségemben is készülök a találkozóra: egyfelől, mint Budapest főpolgármestere, másfelől, mint a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke. Már össze is állítottunk egy reformcsomagot. Budapesten túl az egész önkormányzati rendszer súlyos problémákkal küszködik. Remélem hamarosan be tudjuk mutatni ezt a programot, bár az önkormányzat szót a választás óta nem mondta ki a miniszterelnök.” De azt is hozzátette:

„egy év alatt többet beszéltem Magyar Péterrel, mint Orbán Viktorral hat év alatt.”

„Ha nem is első körben, de később a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát is újra kellene indítani. Formálisan ugyan létezik, de már két éve nem ülésezik, holott kiváló fóruma lehetne a közös munkának. Ez az egyik javaslatom a Budapest törvény megalkotásához” – tette hozzá.

Karácsony Gergely szerint a főváros nagyjából 10 évente beálló pénzügyi ellehetetlenülésének oka a közösségi közlekedés normatív finanszírozásának hiánya. „Ez így volt Demszky és Tarlós idején is. Az erről szóló passzusnak együtt kell szólnia a budapesti és az agglomerációs közlekedésről, mert a kettő elválaszthatatlan. Ez már a 2019-es választási programomban is így szerepelt. Ez erős partneri viszonyt feltételez a főváros és a kormány között. Most van egy történelmi lehetőség arra, hogy létrehozzunk egy a jelenleginél sokkal korszerűbb és költséghatékonyabb rendszert, közös felelősségvállalás alapján” – mondta.

„Előny lehet, hogy van egy olyan partnerem a kormányban, történetesen a leendő közlekedési és beruházási miniszter, akivel pontosan ugyanezt mondjuk erről évek óta.

Ehhez szorosan kapcsolódik a Budapest törvény általam fontosnak tartott másik pontja, miszerint létre kell hozni egy fajsúlyos politikai irányítószervet a várostérségnek. A Budapesthez hasonló városok mindegyikének van egy „metropolitan” tanácsa, amely a közös ügyek átbeszélésének terepe, megalkotja például azokat az építési szabályokat, amelyek a térség valamennyi településére érvényesek, a közös fejlesztési koncepciót, vagy éppen véleményt mond a közszolgáltatások kialakításáról” – mondta Karácsony Gergely.

A főpolgármester a Népszavának azt mondta, lennének ötletei a Városliget visszavételétől az agglomerációs közösségi közlekedés BKK alá szervezésén át az ingatlanfejlesztési adóig sok ügyben. Mint fogalmazott,

„nyilván hozzá kell majd nyúlni az önkormányzati rendszerhez, de ez nem szükségszerűen jár előrehozott választással. Legyen meg a reform, majd a 2029-ben esedékes új választás után az önkormányzatok ennek keretében működjenek tovább.

Csak olyan reformot tudok elképzelni, amit az önkormányzati szövetségekkel partnerségben hajt végre a kormány. Kétségtelenül hozzá kell nyúlni a rendszerhez, de bűn lenne ezt hatalmi, aktuálpolitikai kérdésként kezelni” – mondta.

Karácsony Gergely beszélt az uniós források felhasználásáról is, és újra megerősítette:

talán még ebben az uniós ciklusban el tudják bontani a Nyugati-felüljárót.

„A Nyugati Pályaudvarhoz illő nagyon szép humanizált köztér alakulhatna ki, ahogy a Lehel tér is igazi kaputérséggé válhatna a piaccal és a templommal funkcionális egységben” – fogalmazott.