Amerikai kutatók olyan antitesteket fejlesztettek ki, amelyek ártalmatlaníthatják a szervezetben megtalálható Epstein-Barr vírust, vagy közismertebb nevén a humán herpeszvírust – írja a Science Alert beszámolója alapján a hvg.hu.

Az Epstein-Barr vírus (EBV) az egyik leggyakoribb kórokozó, aminek a megjelenése a felnőttek 95 százalékát érinti világszerte, de a legtöbb embernél nem okoz komolyabb tüneteket. A vírus ugyanakkor egyeseknél akár élethosszig is a szervezetben maradhat, sőt

daganatos megbetegedések, a szklerózis multiplex kialakulásában is szerepet játszhat, illetve más súlyos egészségügyi szövődményei is lehetnek a jelenlétének.

A Washingtoni Egyetem kutatói azonban nemrég olyan antitesteket fedeztek fel, amelyek akár hatékony ellenszereknek is bizonyulhatnak. Ezek az antitestek az EBV-részecskék felszínén található két fehérjét célozzák meg, amelyek segítenek a vírusnak hozzáférni ahhoz a fehérvérsejt-típushoz, amely központi szerepet játszik az immunrendszerben.

A most kifejlesztett antitestek blokkolják ezeket a fehérjéket, így a vírus nem fertőz.

A kísérletek során az emberéhez nagyon hasonló immunrendszerrel rendelkező egereknél ezek az antitestek megvédték az állatot attól, hogy elkapja az EBV-fertőzést.

A fő problémát az jelenti, hogy az EBV az összes immunsejthez tud kapcsolódni, ezért rendkívül nehéz olyan specifikus immunsejteket találni, amelyek képesek leküzdeni és amelyekre antitesteket lehetne építeni. A kutatók így végül egy újfajta antitest kifejlesztése mellett döntöttek. Olyan egereket tenyésztettek ki, amelyek emberi antitesteket termelnek, így az emberi szervezet is nagyobb valószínűséggel fogadja el az ezzel kapcsolatos oltást.

Amikor az állatokat két EBV-fehérjének, a gp350-nek és a gp42-nek tették ki, az egerek szervezete pontosan azt az immunválaszt adta, amelyet a kutatók kerestek, így lehetővé vált a precíziós antitest termelése. A kutatók végül tíz új antitestet izoláltak a laboratóriumban, amelyek közül kettő a gp350-et, nyolc pedig a gp42-t célozta meg. Az egereken tesztelve az egyik antitest különösen ígéretes védelmet nyújtott az állatoknak.

A kutatók közölték, hogy a megoldást felhasználhatják a csontvelő- és szervátültetéseknél. A limfoproliferatív betegségek ugyanakkor nagy fejtörést okoznak, mivel ezeket a transzplantáció után az EBV válthatja ki. Ebben az esetben a limfociták kontrollvesztése miatt életveszélyes daganatos betegség alakulhat ki. Az új antitest segítségével azonban ez a folyamat megállítható. A fertőzés blokkolása különösen hasznos lehet a gyermekeket érintő transzplantációs esetekben, akik esetleg még nem fertőződtek meg az EBV-vel.