Szeptember 10. és 23. között Budapest rendezi a 45. nyílt és a 30. női sakkolimpiát.

Polyánszky Zoltán, a Magyar Sakkszövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorának vendégeként történelmi mérföldkőnek nevezte az eseménysorozatot, tekintettel arra, hogy "Magyarország az egész sakktörténet során vezető ország volt eredményekben, játékosokban".

"Nagyon hiányzott az, hogy itthon legyen egy sakkolimpia. 1926-ban rendeztünk egyet, az még egy nem hivatalos ilyen esemény volt, aztán a Nemzetközi Sakkszövetség akkor - ki tudja, miért - nem ismerte el. Utána megpróbáltunk egyet megpályázni 1940-re, hát nem volt időszerű akkor sakkolimpiát tartani" - idézte fel a történelmi időket, majd folytatta: a szocializmus évei alatt rejtélyes okokból nem is volt szó rendezésről, miközben nálunk sokkal szerényebb eredményekkel rendelkező országok már akár többször is rendeztek. "Úgyhogy ideje volt, hogy Magyarországot föltegyük a világtérképre e tekintetben is, és azért a kormányzat sportpolitikája éppen ebbe az irányba mutat most, hogy minél inkább bemutassuk magunkat mint professzionális rendező országot, nagyon örülünk neki, hogy a sakk is sorra került" - ért 2024-ig.

Egy sakkolimpia megrendezése nem olcsó, több ezer ember vendégül látásával jár. A pénzen kívül szükség volt kormánygaranciára, a pályázatot pedig már 2020-ban benyújtotta Budapest, a májusi pályázat pedig decemberben pozitív eredménnyel le is zárult.

A rendezésért persze - mint bevallotta - nem volt tolongás, de mindig akad, akit a nemzetközi szövetség fel tud kérni, ha meg nem akad senki, "megrendezik az oroszok", legalábbis ez volt a múltban, utóbbi szükséghelyzet viszont most gondot okozna.

Lékóék

Szólt ezt követően a visszatérését bejelentő Lékó Péter helyzetéről is, akit nehéz volt meggyőzni arról, hogy újra üljön asztal mögé, ráadásul magyar színekben.

"Lékó Péter egy komoly ember. Sok áldozatot hozott annak ellenére, hogy a segítség nagy részét a karrierjéhez anyagilag elsősorban Németországból kapta meg annak idején. Ennek ellenére ő nagyon sokáig rendelkezésére állt a magyar válogatottnak, sok esélyt adott. Majd amikor 2018-ban úgy döntött, hogy elfordul ettől, mert már több esélyt nem ad arra, hogy olyan viszonyok között játszhasson itthon, mint ami elvárható lenne az ő sportolói szintjén, akkor ez egy nagyon komoly döntés volt. Emiatt volt nehéz ez a visszahozatal."

A "visszahozatalhoz" Polyánszky Zoltán szerint hitelesség és egy ebből fakadó folyamat kellett.

A sakknagymester jelenlegi sakktudásáról szólva azt mondta, az legalább akkora, mint korábban, de talán inkább nőtt.

"Nyakig benne van a sportágban. Egyrészt kommentátorként folyamatosan találkozik a legfrissebb megnyitási változatokkal, másrészt ő közben kinevelt egy top 10-es játékost Vincent Keimer személyében, aki egy német sakkozó, úgyhogy ő folyamatosan ott van a sakk élvonala közelében, és mindent, ami tudás jellegű, azt ő közben frissít és magára szed" - tájékoztatott, hozzátéve, nyilván a versenyzési rutinja jelenleg alacsonyabb szinten van, tekintettel arra, hogy az elmúlt években nagyon kevés partit játszott.

"Szokták mondani, hogy semmit nem játszott 2018 óta, de ez nem igaz, mert többek között a német csapatbajnokságban többször is leült, de Lékó Péter professzionális játékos, ő most, ha bevállalta azt, hogy játszik, akkor biztos vagyok benne, hogy maximálisan felkészülten érkezik a versenyre"

- vállalt felelősséget előre a sportági vezető.

A visszacsábítás eredményessége több pilléren nyugodhatott:

• biztonságos fogadó közeg
• jó eredményre esélyes csapat ígérete.

"Azért Lékó Péter világklasszis, aki világbajnoki döntőt játszott, amit egyébként el sem veszített el, csak a regnáló világbajnok a döntetlennel megőrizhette a címét, nem volt rájátszás... Neki fontos az, hogy ütőképes csapatunk legyen, úgyhogy egy másik nagyon lényeges pillér volt az, hogy Rapport Richárd is visszatérjen a magyar válogatottba, mert együtt már tényleg elég erősek."

A gép

Polyánszky Zoltán beszélt arról is, hogy a mesterséges intelligencia mennyiben nagy átalakítást végez a sportágban, de a legnagyobb változást a sakkgépek, elemzőprogramok már elhozták, akik úgymond "okosabbak, mint az ember".

"Mégsem mondanám, hogy okosabbak. Magnus Carlsen azt mondta, hogy ő nem hajlandó számítógépek ellen sakkozni, mert folyamatosan hülyeségeket lépnek, és utána a végén megnyerik. Ezzel azt akartuk kifejezni, hogy nem valamifajta stratégiai logika, amelyet meg lehet érteni a lépésekben, hanem kiszámolja végtelen hosszan a változatokat, és utána lép valamit, és győzelem jön ki. Forradalmasítása a sportágnak, mert ugye létrehoztunk egy eszközt, amely jobban játssza ezt a játékot, mint mi" - foglalta össze.

A mesterséges intelligencia "csak" fokozza ezt a helyzetet:

"most már olyan elemzőprogramok és gépek működnek, amelyek maguk tanulták meg a játékot.

A szabályokat elmondták nekik, és az alapján lejátszottak nagyon nagyszámú partit saját magukkal, és ez alapján eljutottak egy olyan játékerőre, hogy most már azokat a számítógépeket, amelyek algoritmusok alapján működtek, tönkreverik" - vázolta.

Összességében a sakk azért szerinte egy játék marad, amit emberek játszanak, és mindaddig, amíg élvezik, túl nagy károk nem esnek benne.

"Edzőpartnerek bizonyos értelemben lehetnek a gépek. Minden játékos edz most már számítógépekkel, változatokat elemez, kéri a gépet, hogy az állásértékelésben segítse őt, és utána az alapján hoz meg döntéseket" - mondta Polyánszky Zoltán.