Az Országgyűlés 2017 végén egyhangúlag határozott arról, hogy minden évben február 22. a magyar parasport napja, melyet idén már hetedszer rendeznek meg. A dátum kijelölése szimbolikus volt, hiszen 1970. február 22-én alakult meg a Mozgásgátoltak Halassy Olivér Sport Clubja. Halassy Olivér 1909-ben született, és nyolcéves volt, amikor megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, de lecsúszott a lépcsőről. A szerencsétlen balesetet követően amputálni kellett a bal lábát. Halassy Olivért azonban ez sem gátolta meg abban, hogy örökre beírja magát a magyar sport történelemkönyvébe: tagja volt az 1932-ben és 1936-ban olimpiai aranyérmet nyert magyar férfi vízilabda-válogatottnak, amellyel három Eb-aranyérmet és egy olimpiai ezüstérmet is nyert. Az 1931-es párizsi úszó Európa-bajnokságon pedig 1500 méter gyorson bizonyult a legjobbnak.
A Magyar Paralimpiai Bizottság és a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ) idén is tartalmas programokkal készült a magyar parasport napjára. Ezúttal is meghirdették a Lélekmozgató programot, melynek keretében a belföldi és a külhoni óvodások, általános és középiskolások, illetve a felsőoktatási intézmények hallgatói testnevelés órákon próbálhatják ki az ajánlott sportjátékokat, vagy szemléletformáló programokon vehetnek részt. A kezdeményezéshez az önkormányzatok, valamint a gyermekvédelmi és szociális intézmények mellett idén a sportegyesületek is csatlakoztak.
Befogadóbbak a gyermekek, mint a felnőttek?
Kiss Péter Pál paralimpiai bajnok kajakozó azt mondta az InfoRádióban, fontos nap ez, ugyanis számos helyen és fórumon népszerűsíthetik a parasportot és a parasportolókat. Hozzátette: bízik benne, hogy ezek a programok és rendezvények nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy minél több ember tudomására jusson, mennyi erőfeszítést végeznek a fogyatékos sportolók vágyaik, álmaik elérése érdekében. Természetesen az is kiemelt célja ennek a napnak, hogy
minél több fogyatékkal élőt rábírjanak arra, hogy kezdjen el mozogni, sportolni.
A többszörös világ- és Európa-bajnok nagyon örül, hogy idén a sportegyesületek is csatlakoztak a magyar sport napja alkalmából szervezett programokhoz. Hangsúlyozta, kiemelt szerepük van az iskoláknak és az intézményvezetőknek is abban, hogy minél több gyermek megismerkedhessen a parasportokkal, illetve a fogyatékos sportolók helyzetével, lehetőségeivel. Kiss Péter Pál szerint a gyermekek számos esetben „sokkal befogadóbbak”, mint bizonyos felnőttek, és „sokkal inkább el tudják fogadni”, hogy vannak náluk nehezebb sorban lévők is.
„Jó, ha már kiskoruktól elkezdjük arra nevelni a gyerekeket, hogy léteznek fogyatékkal élő emberek is, és ők is sportolhatnak – akár versenyszerűen is”
– jegyezte meg.
Bő fél év van hátra a párizsi paralimpia kezdetéig. Kiss Péter Pál 2021-ben, Tokióban 18 évesen 200 méteren a KL1-es kategóriában lett aranyérmes. Történelmi tettet hajtott végre, ugyanis ilyen fiatalon még senki sem nyert aranyat ebben a versenyszámban a paralimpián, mint ahogy kajakban sem győzött még sosem magyar versenyző. Mint fogalmazott, „jól halad” a felkészülése, annak pedig külön örül, hogy elkerülték őt a sérülések és a betegségek. Tavaly kivették a manduláját, de elmondása szerint azóta nem volt beteg, pedig a téli időszakban hajlamos erre.
Most jön csak a neheze
Kiss Péter Pál márciusban két és fél hétig Brazíliában, meleg vizes edzőtáborban készül majd, ami nagyon fontos állomás lesz a májusi világbajnokság előtt. A paralimpiai kvóta miatt neki már nem kell aggódnia, biztosan indulhat Párizsban. Előtte viszont szeretne bizonyítani a vb-n is, ahol minél jobb eredményt akar elérni.
Mint mondta, a tavalyi őszi és téli alapozó időszakban figyelembe kellett vennie, hogy nem szabad minden egyes edzésen teljesen kihajtania magát, mert az később megbosszulhatja magát. Azokban a hónapokban napi egy tréningje volt, majd az egyetemi vizsgái miatt kapott egy kis pihenőt is az év elején.
A vizsgaidőszakot követően azonban átállt a napi két edzésre.
Edzőjével arra törekedtek, hogy sérülésmentesen legyen túl az alapozáson, ezért a napi két edzés során visszavettek az intenzitásból.
Címvédőként a legnagyobb esélyesek között tartják számon a párizsi paralimpián Kiss Péter Pált, ami megfogalmazása szerint „édes teher” a számára. Azt tapasztalja, hogy a rengeteg elvégzett munka megtérülni látszik, de tisztában van vele, hogy mivel ő a címvédő, mindenki rá „pályázik”, és kifejezetten rá készül.