Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Nyitókép: Kiss Péter Pál hivatalos Facebook-oldala

Ma van a magyar parasport napja: Tokió aranyérmese elfogadásra és cselekvésre biztat

Az ép gyermekek szemléletformálása mellett az is nagyon fontos, hogy a fogyatékkal élők még jobban megismerkedhessenek a különböző sportolási lehetőségekkel – mondta az InfoRádióban a magyar parasport napja alkalmából Kiss Péter Pál paralimpiai aranyérmes kajakozó.

Az Országgyűlés 2017 végén egyhangúlag határozott arról, hogy minden évben február 22. a magyar parasport napja, melyet idén már hetedszer rendeznek meg. A dátum kijelölése szimbolikus volt, hiszen 1970. február 22-én alakult meg a Mozgásgátoltak Halassy Olivér Sport Clubja. Halassy Olivér 1909-ben született, és nyolcéves volt, amikor megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, de lecsúszott a lépcsőről. A szerencsétlen balesetet követően amputálni kellett a bal lábát. Halassy Olivért azonban ez sem gátolta meg abban, hogy örökre beírja magát a magyar sport történelemkönyvébe: tagja volt az 1932-ben és 1936-ban olimpiai aranyérmet nyert magyar férfi vízilabda-válogatottnak, amellyel három Eb-aranyérmet és egy olimpiai ezüstérmet is nyert. Az 1931-es párizsi úszó Európa-bajnokságon pedig 1500 méter gyorson bizonyult a legjobbnak.

A Magyar Paralimpiai Bizottság és a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége (FODISZ) idén is tartalmas programokkal készült a magyar parasport napjára. Ezúttal is meghirdették a Lélekmozgató programot, melynek keretében a belföldi és a külhoni óvodások, általános és középiskolások, illetve a felsőoktatási intézmények hallgatói testnevelés órákon próbálhatják ki az ajánlott sportjátékokat, vagy szemléletformáló programokon vehetnek részt. A kezdeményezéshez az önkormányzatok, valamint a gyermekvédelmi és szociális intézmények mellett idén a sportegyesületek is csatlakoztak.

Befogadóbbak a gyermekek, mint a felnőttek?

Kiss Péter Pál paralimpiai bajnok kajakozó azt mondta az InfoRádióban, fontos nap ez, ugyanis számos helyen és fórumon népszerűsíthetik a parasportot és a parasportolókat. Hozzátette: bízik benne, hogy ezek a programok és rendezvények nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy minél több ember tudomására jusson, mennyi erőfeszítést végeznek a fogyatékos sportolók vágyaik, álmaik elérése érdekében. Természetesen az is kiemelt célja ennek a napnak, hogy

minél több fogyatékkal élőt rábírjanak arra, hogy kezdjen el mozogni, sportolni.

A többszörös világ- és Európa-bajnok nagyon örül, hogy idén a sportegyesületek is csatlakoztak a magyar sport napja alkalmából szervezett programokhoz. Hangsúlyozta, kiemelt szerepük van az iskoláknak és az intézményvezetőknek is abban, hogy minél több gyermek megismerkedhessen a parasportokkal, illetve a fogyatékos sportolók helyzetével, lehetőségeivel. Kiss Péter Pál szerint a gyermekek számos esetben „sokkal befogadóbbak”, mint bizonyos felnőttek, és „sokkal inkább el tudják fogadni”, hogy vannak náluk nehezebb sorban lévők is.

„Jó, ha már kiskoruktól elkezdjük arra nevelni a gyerekeket, hogy léteznek fogyatékkal élő emberek is, és ők is sportolhatnak – akár versenyszerűen is”

– jegyezte meg.

Bő fél év van hátra a párizsi paralimpia kezdetéig. Kiss Péter Pál 2021-ben, Tokióban 18 évesen 200 méteren a KL1-es kategóriában lett aranyérmes. Történelmi tettet hajtott végre, ugyanis ilyen fiatalon még senki sem nyert aranyat ebben a versenyszámban a paralimpián, mint ahogy kajakban sem győzött még sosem magyar versenyző. Mint fogalmazott, „jól halad” a felkészülése, annak pedig külön örül, hogy elkerülték őt a sérülések és a betegségek. Tavaly kivették a manduláját, de elmondása szerint azóta nem volt beteg, pedig a téli időszakban hajlamos erre.

Most jön csak a neheze

Kiss Péter Pál márciusban két és fél hétig Brazíliában, meleg vizes edzőtáborban készül majd, ami nagyon fontos állomás lesz a májusi világbajnokság előtt. A paralimpiai kvóta miatt neki már nem kell aggódnia, biztosan indulhat Párizsban. Előtte viszont szeretne bizonyítani a vb-n is, ahol minél jobb eredményt akar elérni.

Mint mondta, a tavalyi őszi és téli alapozó időszakban figyelembe kellett vennie, hogy nem szabad minden egyes edzésen teljesen kihajtania magát, mert az később megbosszulhatja magát. Azokban a hónapokban napi egy tréningje volt, majd az egyetemi vizsgái miatt kapott egy kis pihenőt is az év elején.

A vizsgaidőszakot követően azonban átállt a napi két edzésre.

Edzőjével arra törekedtek, hogy sérülésmentesen legyen túl az alapozáson, ezért a napi két edzés során visszavettek az intenzitásból.

Címvédőként a legnagyobb esélyesek között tartják számon a párizsi paralimpián Kiss Péter Pált, ami megfogalmazása szerint „édes teher” a számára. Azt tapasztalja, hogy a rengeteg elvégzett munka megtérülni látszik, de tisztában van vele, hogy mivel ő a címvédő, mindenki rá „pályázik”, és kifejezetten rá készül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×