Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Mihók Attila (j) és Cseh Sándor, a magyar női vízilabda-válogatott új szövetségi kapitányai a Magyar Vízilabda Szövetség székházában tartott sajtótájékoztatón 2023. szeptember 4-én. Mihók Attila és Cseh Sándor közösen veszi át a női válogatott irányítását.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Izraeli nem - Érdekes helyzetben találta magát a női vízilabda-válogatott

Egyelőre kérdéses, miként alakul az olimpiai kvalifikáció a női vízilabda-válogatott számára azt követően, hogy csütörtökön kiderült: januárban Izraelben biztosan nem rendezik meg az Európa-bajnokságot, ahol a legjobb, kvótával még nem rendelkező együttes jutott volna párizsi repülőjegyhez.

A Magyar Vízilabda Szövetség összefoglalója szerint a női válogatott még júniusban, a Long Beachen rendezett világkupa szuperdöntőben elért negyedik helyezésével biztosította indulási jogát a februárban sorra kerülő világbajnokságon, amelyre a többi csapatnak az Eb-n lett volna lehetősége kijutni. Sajtóhírek szerint van esély arra, hogy a kontinensviadalon megszerezhető kvótát átcsoportosítják a világbajnokságra, "ami első hallásra jó hírnek tűnik a lányok szempontjából, mivel a görögökkel és az olaszokkal hárman maradtunk az igazán erős együttesek közül, akik az egy európai és a Dohában elérhető két maradék kvótára pályáznak" - áll az MVSZ honlapján.

Ugyanakkor egyelőre még az sem dőlt el, hogy végül lesz-e Európa-bajnokság, ugyanis a hírek szerint a németek a férfi, a hollandok pedig a női Eb-t rendeznék meg külön-külön.

Az izraeli Eb törlése - vagy halasztása, ugyanis még ezt sem lehet tudni pontosan - a magyar férfi válogatottat nem érinti, hiszen Varga Zsolt együttese nyáron, a fukuokai világbajnokságon szerzett aranyérmével begyűjtötte az olimpiai kvótát, Netanyában pedig főként a fiatalok kaptak volna lehetőséget.

A kontinensviadalnak a palesztin-izraeli fegyveres konfliktus miatt nem ad otthont Izrael.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×