Lengyelország jó esélyekkel pályázhatna az olimpia megrendezésére, hiszen egy nagy, a kelet-európai régió meghatározó államáról van szó, komoly sportmúlttal, ahol, ha nem is feltétlen a magyaréhoz hasonló, vagy nagyságrendű, de mégis jelentős sportfejlesztés ment végbe az elmúlt évtizedben, évtizedekben, tehát komoly kihívója lehet bárkinek – fogalmazott Dénes Ferenc.

Az utóbbi időkben trendszerűnek tűnik, hogy megavárosok nyerik a rendezési jogot, gondolva például a 2028-as Los Angeles-i, akár 2032-es ausztráliai Brisbane-i olimpiára. Azzal kapcsolatban, hogy a lengyel gazdaság képes lenne-e megbirkózni egy ötkarikás játékkal, a spórközgazdász azt mondta, hogy méretét illetően bizonyosan, bár azt nem tudja, hogy most, pláne 13 év múlva hogyan fog állni a lengyel gazdaság. Dénes Ferenc a rendezés kritikus faktorát illetően Matolcsy György jegybankelnök, illetve a nemzetközi politika más szereplőinek gondolatait idézve azt mondta, hogy a bizonytalanság új korába léptünk, és

a következő évek, évtizedek komoly bizonytalansági kockázatokkal terhesek.

A szakértő megerősítette, hogy ha egy város a kelet-közép-európai térségben olimpiát rendez, akkor utána legalább 50 évnek el kell(ene) telnie, mire egy másik régióbeli sikeresen pályázhat. „Elvileg van egy ilyen rotációs elv, de ez sokban függhet attól, hogy például az említett megapoliszok mennyire lesznek érzékenyek rendezésre, és hogy milyen ajánlatokat tesznek a pályázók” – fogalmazott Dénes Ferenc, arra is felhívva a figyelmet, hogy a pandémia miatt nagyon balszerencsésen alakuló tokiói olimpia sok országot, várost elgondolkodtathatott, ezért aztán az sem kizárt, hogy az említett elvet figyelmen kívül hagyják.

Szintén meghatározó lehet a jövőben, hogy milyen lesz a nemzetközi politikai erőtér, mert egy olimpia, bármennyire is tagadjuk, egy nemzetközi politikai erőtér részese. „Hogy ez a kelet-európai térség felemelkedik a következő évtizedekben, vagy más térségek lesznek erőteljesebben jelen a világpolitikában, megmondani most nem tudom.”

2036-ra hivatalosan egyelőre csak Mexikó és Indonézia nyújtotta be a pályázatát, de sok mindenki másról is hallani. Dénes Ferenc azzal kapcsolatban,

hogy Magyarországnak érdemes lenne-e beszállnia a versenybe, azt mondta, hogy ezen „már túl vagyunk”.

Úgy véli, a budapesti atlétikai világbajnoksággal és Fürjes Balázs nevezésével NOB-tagnak – ami azt vetíti előre, hogy Magyarország erősíteni kívánja a nemzetközi sportdiplomáciáját –, már megindult felelős politikusokban, döntéshozókban egyfajta gondolkodás, aminek fontos kimenetele lesz, hogy a magyar társadalom partner lesz-e egy olimpiai rendezési pályázatban.

Személy szerint úgy érzi, a korábbi pályázattal ellentétben most sokkal pozitívabb a közhangulat, és a kormányzat is kifejezetten jól kommunikál ez ügyben, bár inkább rejtetten, sem mint nyíltan. „Igen, érdemes arról elgondolkoznia a magyar társadalomnak, hogy belevágjunk-e egy ilyen hosszú pályázati procedúrába és esetleg később egy rendezési folyamatba” – tette hozzá.