Infostart.hu
eur:
365.37
usd:
317.13
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Schengen writing on airport arrivals
Nyitókép: robypangy/Getty Images

Schengeni bővítés: Bécs a vétóval magára haragította Európát

A schengeni övezethez csak Horvátország csatlakozhat, a román és a bolgár kérelmet elsősorban Ausztria vétózta meg, ezzel most Bécs a vádlottak padjára került.

Az Európai Bizottság szerintt mind a három ország készen állt arra, hogy "határok nélküli" uniós övezet teljes jogú tagjává váljon. Ausztria ugyanakkor már korábban jelezte, hogy a migrációs válságból fakadó határellenőrzési intézkedések "lazasága" miatt nem támogatja sem Románia, sem Bulgária felvételét.

„A rendszer nem működik megfelelően, a külső határok védelme megbukott" – érvelt a bolgár és a román csatlakozás ellen Gerhard Karner belügyminiszter. A miniszter kezdetben a horvát csatlakozást is ellenezte volna, ezzel azonban "főnöke", Karl Nehammer szállt szembe.

Horvátország így lekerült a belügyminiszter által tervezet osztrák vétólistáról.

Az osztrák ellenállás kiváltó oka a Balkánon keresztül Közép-Európába áramló menekültáradat. Az osztrák belügyminisztérium szerint ugyanis idén „tengerparttal nem rendelkező országként” már több mint 100 ezer illegális migránst fogtak el Ausztriában, akik közül 75 ezren Románia, Bulgária és Magyarország felől érkeztek, anélkül, hogy az ottani biztonsági hatóságok regisztrálták volna őket.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vétó tekintetében Ausztria nem volt egyedül, a bolgár csatlakozást Hollandia is megvétózta.

A hét közepén született brüsszeli döntés után valóságos össztűz zúdult Ausztriára. Élen járt a német külügyminiszter, Annalena Baerbock, aki szerint a a bécsi döntés mind Európa-politikai, mind geopolitikai szempontból helytelen. A miniszter különösen Románia csatlakozását támogatta, de Bulgária ellen sem emelt kifogást. Baerbock szerint kormánya az utolsó percig harcolt az osztrák vétó megakadályozásáért, ez azonban nem járt sikerrel.

Egy brutális európai év végén az európai egység elmélyítésében reménykedett, ez azonban elmaradt – fogalmazott a német külügyminiszter.

Baerbock nem volt egyedül a tiltakozással. Csalódottságának adott hangot az osztrák vétó miatt Eduard Heger szlovák miniszterelnök és Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is.

A magyar külügyminiszter szintén úgy értékelte, hogy Románia és Bulgária megérdemelte volna a csatlakozást a schengeni övezethez. Szijjártó Péter Facebook-bejegyzésében azt emelte ki, hogy mindkét ország keményen védte határait, és sokat tett az illegális migráció megfékezése érdekében.

Románia válaszképpen hazarendelte pénteken bécsi nagykövetét.

Bécsi értesülések szerint az osztrák belügyminisztérium azzal számol, hogy a két ország csatlakozása 2023-ban ismét napirendre kerül.

A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós ország, köztük Magyarország, valamint négy nem uniós ország – Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein – a tagja.

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×