A jelenlegi jogszabályok is tartalmazzák azt, hogy bizonyos hőmérsékletek fölött milyen extra intézkedéseket kell megtenni, ám a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint e téren van némi probléma: az érvényes szabályok túl régiek ahhoz, hogy ma is még egy az egyben alkalmazni lehessen őket – vélekedett az érdekvédelmi szövetség elnöke.

Zlati Róbert az InfoRádióban felidézte: a '90-es évek elején születtek a ma hatályos szabályok (védőital, szünetek, napi középhőmérsékletek), azóta viszont a klíma olyan módon megváltozott a világban, Európában és így Magyarországon belül is, hogy ezeket felül kellene vizsgálni. A törekvések egyik fókusza a hőmérsékleten van, a szabályokat ugyanis olyan körülmények között hozták, amikor még a 30-31 fokos napi csúcs nagyon melegnek számított, de a szakszervezeti fórum szerint ma már teljesen máshol járunk.

„Egy hőhatár bevezetését javasoljuk. Nyugat-Európában, Dél-Európában előbb elérték ezek a problémák a munkavégzési helyeket, onnan jönnek ezek az ötletek, de sajnos most már a mai világ azt mutatja, hogy ezeket nálunk is alkalmazni kellene, illetve jogszabályokba kellene foglalni” – ecsetelte, megemlítve, hogy régóta beszélnek ezekről a problémákról, és remélik, hogy most a kormányzat is nyitott lesz a változtatásokra.

Ami a hőhatár részleteit illeti, rögzítette:

• kell lennie egy (vagy több) értéknek, amelye(ke)t törvény határoz meg
• fokozatosság is bevezethető egy új rendelkezésben
• a hőmérséklet növekedésével csökkenthető a munkaidő
• extrém esetben a munka fel is függeszthető.

Zlati Róbert rámutatott: Európa-szerte 270 ezer főt érintett már munkabaleset a magas hőmérséklet miatt, a kánikula hatásai következtében sokan meg is halnak.

Elismerte, hogy bizonyos hőmérsékleti értékek (27, 29 és 31 Celsius-fok) most is szerepelnek a jogszabályokban, de ezek megállapításával kapcsolatban nem tiszta a helyzet, így azt is szeretnék elérni, hogy az értékek „mindenki számára nyilvánvaló módon” legyenek meghatározva, világosan a munkáltató és a munkavállaló számára egyaránt.

A hőhatár(ok) leendő értékét az érdekképviseleti ernyőszervezet nem szeretné meghatározni, de el szeretné indítani a párbeszédet az ügy egészéről. A kormánnyal is felveszik a kapcsolatot, Zlati Róbert szerint az ilyen típusú egyeztetésekre hamarosan lehetőség nyílik.

A cikk Varga Mónika interjúja alapján készült.