Infostart.hu
eur:
365.48
usd:
317.18
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Karl Nehammer osztrák kancellár nyilatkozik a sajtó képviselőinek az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról tartott kétnapos rendkívüli EU-csúcstalálkozó második napi ülése előtt Brüsszelben 2022. május 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Horvát Schengen-tagság: megvétózta belügyminisztere vétóját az osztrák kancellár

Horvátország megnyugodhat, Ausztria mégsem vétózza meg Zágráb tervezett csatlakozását a schengeni térséghez. Közvetlenül zágrábi látogatása előtt erről Karl Nehammer kancellár biztosította vendéglátóit, akik korábban igencsak zokon vették az osztrák belügyminiszter vétóval történő fenyegetéseit. A hirtelen pálfordulást ugyanakkor egyes vélekedések szerint az is magyarázza, hogy az energiaellátás terén Ausztria számít a horvát segítségre.

Nagy vihart kavart, hogy Gerhard Karner belügyminiszter osztrák vétót helyezett kilátásba Horvátország, továbbá Bulgária és Románia Schengenhez történő csatlakozására. A fenyegetés azért is különösen pikánsnak tűnt, mert az Európai Bizottság már zöld jelzést adott mindhárom ország csatlakozásához, mert megállapította: a három ország készen áll arra, hogy a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító övezet teljes jogú tagjává váljon.

Horvátországgal kapcsolatban a testület azt emelte ki, hogy maradéktalanul teljesítette a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket.

„A rendszer nem működik megfelelően, a külső határok védelme megbukott"

– érvelt ezzel szemben Gerhard Karner a Der Standard osztrák napilap internetes kiadásának beszámolója szerint.

Az ellenállás kiváltó oka a Balkánon keresztül Közép-Európába áramló menekültáradat. Az osztrák belügyminisztérium szerint ugyanis idén „tengerparttal nem rendelkező országként” már több mint 100 ezer illegális migránst fogtak el Ausztriában, akik közül 75 ezret egyetlen más uniós országban sem regisztráltak.

A kilátásba helyezett belügyminiszteri vétó felháborította a horvát vezetőket. Andrej Plenkovic kormányfő kijelentette: megérti ugyan az osztrák aggodalmakat, de ennek ellenére elvárja hogy támogassák azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Horvátország tett a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeinek teljesítése érdekélben. Zoran Milanovic államfő pedig arra utalt, hogy személyesen igyekszik majd az osztrák kancellárt jobb belátásra bírni.

A Kleine Zeitung tudósítása szerint Karl Nehammer kancellár már látogatása előtt igyekezett csillapítani a horvát indulatokat. Osztrák vezető újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Horvátország irányából nem nehezedik semmifajta migrációs nyomás Ausztriára. Sőt a kancellár dicsérte is Zágrábot, mondván, példás módon teljesíti határvédelmi kötelezettségeit.

"Horvátországot illetően nem látok semmilyen problémát" – jelentette ki Nehammer. A kancellár utalt arra, hogy az egyes országokról külön-külön döntenek.

Egyben jelezte azt is, hogy a vétóval történő fenyegetés Bulgária és Románia ellen irányul.

Nehammer is megerősítette, hogy idén 100 ezer illegális migráns érkezett Ausztriába. A kancellár szerint 75 ezren Románia, Bulgária és Magyarország felől érkeztek, anélkül, hogy az ottani biztonsági hatóságok regisztrálták volna őket. "Ez egy olyan biztonsági kockázat, amellyel foglalkoznunk kell" – tette hozzá.

Az osztrák kancellár Zágrábból Krk szigetére utazik, ahol a vendéglátó Plenkovic miniszterelnökkel, valamint Markus Söder bajor kormányfővel hármas "energiacsúcsra" kerül sor. A szigeten már működik egy LNG-terminál, és Ausztria azzal számol, hogy onnan cseppfolyósított földgázhoz jut. A terminál kapacitásai sajtóértesülések 2027-ig már lekötöttek, Ausztria azonban egy közép távú stratégia keretében azzal számol, hogy a horvátországi terminál révén tovább bővítheti beszerzési forrásait.

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×