eur:
408.18
usd:
387.72
bux:
77771.12
2024. november 17. vasárnap Gergő, Hortenzia
water sprays from under running shoes runner men
Nyitókép: sportpoint/Getty Images

Komoly gond van a futó- és kerékpáros eseményekkel

A jelen körülmények között a hétezer fővel megrendezett idei Balaton-átúszás sikernek tekinthető, ugyanakkor a felére zuhant a futó- és kerékpárversenyeken indulók száma – mondta az InfoRádiónak a Budapest Sportiroda (BSI) versenyigazgatója.

Ismeretes, a július végére tervezett Balaton-átúszást az időjárási körülmények miatt végül augusztus első hétvégéje halasztották, ez azonban, ahogyan minden esetben, létszámcsökkenéssel járt – mondta az InfoRádiónak Kocsis Árpád. Végül a résztvevők száma a csúcsévinek a 70 százaléka lett, amivel a mai viszonyok között abszolút elégedettek – tette hozzá a BSI versenyigazgatója.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a költségek szinten minden területen emelkedtek,

az infláció a szolgáltatások területére is begyűrűzött, így kevesebb indulóra oszlanak meg az állandó költségek, ami egy komoly terhet jelent.

Az azonban semmiképp sem mondható, hogy ma Magyarországon Balaton-átúszást szervezni veszteséges lenne, hiszen a hétezer ember nagyon sok, és tíz hasonló létszámú esemény sincs az országban – fűzte hozzá Kocsis Árpád.

A szakember ismertetése szerint ma Magyarországon a baj a futó- és kerékpáros eseményeknél tapasztalható.

Ugyanis, míg a pandémiát megelőző években óriási felfutás volt tapasztalható ezek esetében, és bárki hirdetett meg egy versenyt, tolongtak az emberek, a létszámok mára drasztikusan visszaestek, és

30, maximum - nagy ritkán - 60 százalék közé kerültek,

amit elsősorban a nagyobb események sínylenek meg jelentősen. Miközben a futóversenyeknél rendkívül magas az állandó költség, gondolva itt az útvonalbiztosításra, a frissítőállomások működtetésére vagy akár az időmérési rendszerekre, ráadásul függetlenül attól, hogy egy versenyen két- vagy ötezren indulnak. Mindez pedig átgondolásra késztet mindenkit a BSI versenyigazgatója szerint egyrészt abban, hogy miként szervezzenek eseményt, másfelől, hogy a következő év szolgáltatási díjai hogyan változzanak.

Kocsis Árpád az InfoRádió kérdésére válaszolva az is közölte, a fent ismertetett helyzet nem abból fakad, hogy kevesebb külföldi érkezne, hanem abból, hogy kevesebb magyar nevez, tekintve, hogy Magyarországon 2-3 olyan verseny szokott lenni, amelyekre nagyobb számú külföldi jön. A többi versenyen gyakorlatilag jelentéktelen a számuk, legfeljebb egy-két határközeli kisebb versenyre érkeznek a szomszédból. Tehát három óriási esemény van: a Vivicittá és a Wizz Air félmaratonok, illetve a Spar Budapest Maraton, amelyekre csúcsidőben több mint 20 ezer futóturista érkezik. Idén júliusban azonban a külföldiek száma elenyésző volt, és bár az augusztusi és az októberi esemény – az előrejelzések alapján – jobb képet mutat,

komoly javulás csak a nemzetközi, főleg a városlátogató turizmus helyreállásával várható

– mondta a BSI versenyigazgatója. 2022-t szintén el kell majd engedni, de nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában, mert nagyon nehéz most az embereket futó- és kerékpárversenyre elcsábítani egy másik országba.

A szakember hozzátette: az elmúlt másfél év tapasztalatai szerint érhető a visszafogottság, hiszen nem tudható, hogy meg lesznek-e tartva egyáltalán a versenyek, így viszont nehéz és bizonytalan dolog a nevezés, a szállás- és a repülőjegyfoglalás egy másik országba. Emlékeztetett, tavaly március óta rengeteg versenyt mondtak le, így például a prágai félmaratont is, amely esetében idén szintén halasztásra került sor, tehát, aki 2019 őszén jelentkezett, csak remélni tudja, hogy majd 2022-ben teljesítheti.

„Ilyen bizonytalanságban az emberek nem mennek el futóeseményre külföldre” - összegzett Kocsis Árpád.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

Rengeteg kínai tőke áramlik Magyarországra, és éppen ez lehet az egyik fő kihívás Trump elnöksége idején

2022-től 2024. szeptemberéig Magyarországra áramlott az összes kínai külföldi működőtőke több mint negyede, ami az európai kontinenst vette célba, és ezzel igyekszik a magyar kormány megtámogatni a recesszió-sújtotta gazdaságot – mutat rá vasárnapi körképében a Financial Times. A cikk egyik fő üzenete az, hogy a sok kínai tőkéből adódhat a nagy politikai mutatvány, hogy hogyan egyensúlyozzon az Orbán-kormány a kínai és az amerikai érdekek mentén, és közben a már bejelentett nagy autóipari beruházások lendületet is adjanak az EU-pénzek korlátozottsága miatt is szenvedő magyar gazdaságnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×