Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A magyar női tornászválogatott tagjai, Bácskay Csenge, Székely Zója, Böczögő Dorina, Kovács Zsófia, Makovits Mirtill (b-b5) a pódiumon ünnepelnek, miután a bronzérmet nyertek a női torna Európa-bajnokság csapatversenyében a törökországi Mersinben 2020. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA

Kvóta nélkül zártuk a tornász Európa-bajnokságot

A férfiak és a nők mezőnyében sem szereztek olimpiai kvótát a magyar tornászok a Bázelben zajló Európa-bajnokságon.

Az egyéni összetett selejtezőjében lehetett hozzájutni a névre szóló kvótához, amit a legjobb eredményt elérő két tornász szerzett meg, aki korábban nem kvalifikált, tehát a selejtezőben elért eredmények összevetéséből kiestek azok, akik csapattal vagy egyéniben már kijutottak az idén nyárra halasztott tokiói olimpiára.

A férfiaknál egy török és egy orosz, a nőknél egy román és egy orosz sportolónak jutott a kvóta. A magyarok közül

Balázs Krisztián és Bácskay Csenge is a 29. helyen végzett az egyéni összetett selejtezőjében, ezzel előbbi elsőszámú tartalék, utóbbi viszont biztosan ott lesz a 24-es fináléban.

A 98 helyből a férfiak és a nők mezőnyében is 85-85 elkelt. A fennmaradó kvótákat a további kontinensbajnokságokon, illetve a szerenkénti világkupa-sorozat eredményei alapján osztják ki. Utóbbi esetében nehézséget okoz, hogy a koronavírus-járvány miatt az idénre tervezett cottbusi és bakui egyéni vk-versenyt törölték, a dohait pedig elhalasztották.

Altorjai Sándor, a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) főtitkára múlt csütörtökön úgy fogalmazott, a bonyolult rendszer miatt rögtön a selejtezőt követően nem is lehet megmondani, hogy kinek jutottak a fennmaradó helyek az olimpiára. A nemzetközi szövetség hivatalosan legkorábban a jövő héten hirdeti ki az új kvótások névsorát.

A magyar tornászok közül csak a kétszeres Európa-bajnok Kovács Zsófia rendelkezik tokiói kvótával, amit a 2019-es stuttgarti világbajnokságon szerzett.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×