eur:
411.16
usd:
394.48
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Sanghaj, 2018. április 14.Sebastian Vettel, a Ferrari német versenyzője a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Kínai Nagydíjának időmérő edzésén a sanghaji pályán 2018. április 14-én. Vettel az első rajthelyről indulhat a másnapi futamon. (MTI/EPA/Roman Pilipey)
Nyitókép: MTI/EPA/Roman Pilipey

Halasztási kérelem kavarhatja meg a Forma-1-es naptárat

A Kínai Nagydíj szervezői a koronavírus-járvány miatt fordultak az autós gyorsasági világbajnokság vezetőihez.

A Juss Event cégvezetője, Jipin Jang elmondta, szinte heti rendszerességgel tárgyaltak az illetékesekkel, mert bár az idei versenynaptárt már nyilvánosságra hozták, szerintük rendkívül bizonytalan, hogy áprilisban sor kerülhet-e a kínai futamra.

"Már benyújtottuk a hivatalos kérelmünket. Az a célunk, hogy az év második felére cserélhessük a dátumot" - nyilatkozta Jipin Jang.

Hozzátette, ha a sanghaji városvezetés az összes nemzetközi eseményt az év második felére ütemezi át, az meghaladja a város kapacitását, és abban az esetben kétségessé válik az idei Kínai Nagydíj megrendezése.

Tavaly csak júliusban, Ausztriában kezdődhetett el a Forma-1-es idény, amely végül 22 helyett csupán 17 futamból állt. Az idei versenynaptár 23 állomást tartalmaz, de Lawrence Stroll, a Forma-1-es Aston Martin-istálló tulajdonosa a héten elárulta, hogy márciusról őszre halasztják az idénynyitónak szánt Ausztrál Nagydíjat, a szezon pedig Bahreinben rajtol majd.

A Magyar Nagydíjra tavaly július 19-én, zárt kapuk mögött került sor a Hungaroringen, az idei naptárban pedig augusztus 1-jei dátummal szerepel a mogyoródi versenyhétvége.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Rég elfeledett területen kezdődött őrült fegyverkezési verseny – Oroszország csúnyán lehagyta a világot, a Nyugat pedig erőtlenül nézi

Rég elfeledett területen kezdődött őrült fegyverkezési verseny – Oroszország csúnyán lehagyta a világot, a Nyugat pedig erőtlenül nézi

A hidegháború során jelentek meg az első olyan tengeralattjárók, amelyek képesek voltak a mélytengeri, vagy tengerfenék-hadviselésre (SSW - Subsea and Seabed Warfare). A fejlesztésben természetesen az Egyesült Államok járt az élen, így a leghíresebb hadművelet, az Ivy Bells is hozzájuk kötődik. A hidegháborút követően az Egyesült Államok elveszítette az érdeklődését a terület iránt, míg Oroszország tanult a Szovjetunió hibájából. Az orosz-ukrán háború, és az ehhez kapcsolódó orosz, vagy orosznak vélt műveletek hívták fel a figyelmet ismét arra, hogy mekkora sebezhetőséget jelent a tenger alatt futó, időközben egyre inkább gyarapodó kritikus infrastruktúra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×