Az 1997-es Ottawai Egyezmény a gyalogsági aknák betiltásával milliók életét védte meg, ám az orosz-ukrán háború és a világ geopolitikai feszültségei új kihívások elé állítják. Néhány, Oroszországgal szomszédos kelet-európai ország – köztük Ukrajna, Lengyelország és Finnország – kilépési szándéka éles vitát váltott ki a humanitárius elvek és a nemzetbiztonsági érdekek miatt.

„Az ottawai szerződést, vagy ahogy a köznyelv hívja, az aknatiltó egyezményt 1997-ben írták alá. Kezdetben sikeresnek volt mondható, hiszen egyrészt 166 ország csatlakozott, másrészt a megállapodás értelmében több mint 55 millió gyalogsági aknát megsemmisítettek meg. Magyarország is részese a megállapodásnak, és 1999-re meg is semmisítette a teljes készletét” – mondta Olekszij Anton.

A szakértő azt is elmondta, hogy olyan háború sújtotta országokat, mint amilyen Bosznia-Hercegovina, Mozambik, vagy Kambodzsa, túlnyomórészt sikerült megtisztítani ezektől a harceszközöktől, de az egyezmény hatása korlátozott maradt, mivel a nagyobb országok – például az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India – nem csatlakoztak, így nem is semmisítették meg a saját készleteiket. A megállapodás lényegében csak a kisebb országokra korlátozódik.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy 2025 júniusában Ukrajna, Lengyelország, Finnország és a Baltikum országai bejelentették: kilépnek az egyezményből. Ezt azzal indokolták, hogy Oroszország eleve nem is csatlakozott, és az Ukrajna elleni háborúban tömegesen használja a gyalogsági aknákat. Ezért egyenlőtlen és igazságtalan helyzetbe kerültek az oroszokkal szemben, mivel ha továbbra is részesei maradnának az ottawai szerződésnek, akkor azzal korlátoznák a saját önvédelmi jogaikat.

Olekszij Anton aggasztónak nevezte, hogy ez a kilépési hullám egyúttal erkölcsi válságot okozott, hiszen a többi aláíró is azt mondhatja: nem maradhat tovább humanitárius korlátok között, miközben esetleg egy olyan agresszorral kellene szembenéznie, amelyre nem vonatkoznak ugyanezek a kötelezettségeik. A posztszovjet térség szakértője arra emlékeztetett, hogy 2022 és 2024 között az ENSZ becslései szerint Oroszország több mint másfél millió aknát telepített Ukrajnában, elsősorban a keleti és a déli frontokon.

2023-ban Ukrajna területének már 30 százaléka volt elaknásítva, amit bár két év alatt 23 százalékra tudtak mérsékelni, de ez még mindig hatalmas terület.

Az Oeconomus junior kutatója azt is elmondta, hogy jelenleg a gyalogsági aknákat túlnyomóan az ukrajnai háborúban használják, míg az izraeli-palesztin konfliktusban alig. Viszont ha valahol Ázsiában robbanna ki egy újabb fegyveres összecsapás, akkor az ottani jelentős készletek miatt az várható, hogy ott is tömegével fogják használni azokat.