Ami az életkort illeti, a tanulmány szerint a legidősebbek a török második vonal és a kínai Szuperliga edzői, az átlagéletkor az előbbiben 54,92, utóbbiban 54,67 év. Érdekes tapasztalat, hogy az első tízben csak egyetlen európai ország élvonalbeli bajnoksága van: a cseheké, 52,21 éves átlagéletkorral. A 79 ország 110 bajnokságát figyelembe véve (ez, ugye, úgy jön ki, hogy sok országban a második vonalat is górcső alá vonták a CIES kutatói)
az OTP Bank Liga a középmezőnyben helyezkedik el, 49,45 éves átlagéletkorral a lista 41. helye a magyaroké.
A legerősebb bajnokságok közül az angol Premier League a huszadik (51,17), a francia Ligue 1 a huszonegyedik (51,12), az olasz Serie A a huszonnyolcadik (50,67), a német Bundesliga a harminchatodik (49,82), a spanyol La Liga pedig a harmincnyolcadik (49,65).
Ami a legidősebb edzőket illeti, a lista szerint tizenegyen dolgoznak túl a hetvenedik születésnapjukon is a vizsgált bajnokságok valamelyikében vezetőedzőként. A korelnök a török második ligában dolgozó Hamdi Yilmaz, aki a 75. évében jár. Ugyanúgy, mint a portugál Jesualdo Ferreira, aki a brazil Santos edzője. Az első tízből érdemes még kiemelni az angol Roy Hodgsont, aki egyebek mellett hajdanán Gera Zoltán edzője is volt, mostanság a Premier League legidősebb edzője, a Crystal Palace irányítója. Vagy akár a holland Dick Advocaatot, aki szintén a 73. évében jár, s a legutóbbi idényben a Feyenoord edzőjeként tevékenykedett. Tizedik a listán a német Winnie Schäfer, aki a hetvenes években a Borrusia Mönchengladbach játékosaként szerzett nevet magának, volt kameruni szövetségi kapitány is, mostanság egy Bani Jasz nevű klubnál az Arab Emírségekben dolgozik. A legfiatalabbak között van a német Julian Nagelsmann, az RB Leipzig, Gulácsi Péter és Willi Orbán csapatának edzője, aki a legerősebb bajnokságok trénerei között benjáminnak számít a maga 33 évével, éppen csak nem fér be az összesített listán a legfiatalabb tizenötbe.
A walesi élvonalban átlagosan 943 napja dolgoznak az edzők ugyanannál a klubnál, a svéd Allsvenskanban 890 ez a szám, ez is nagyon magas. Nagyon érdekes, hogy az angol Premier League a tizenegyedik a listán, 537 nap az átlag. A spanyol La Ligában ez a szám 506 nap, a francia Ligue 1-ben 375, az olasz Serie A-ban 351, a német Bundesligában (és a magyar Merkantil Bank Ligában is!) 336.
Az OTP Bank Liga rosszul áll a listán, a 89., átlagosan 189 nap, alig több mint hat hónap adatik meg átlagosan egy edzőnek.
A leghosszabb ideje ugyanott szolgálatban lévő edző Bruno Luzi, aki 1989-ben, 24 évesen igazolt az FC Chambly csapatához. Tizenkét évet játszott ott, majd azonnal átült a kispadra, immár 19 éve. Nincs veszélyben az állása, a családja alapította a klubot, amelynek elnöke a bátyja, Fulvio. Bruno Luzi 6910 napja van hivatalban vezetőedzőként. Háromezer nappal alig lehet bekerülni az első húszba, két edzőt érdemes kiemelni a leghosszabb ideje szolgálók közül.
- Az egyik az apai ágon magyar származású, játékosként az NB I-ben is megfordult Peter Joseph Vermes, azaz Vermes Péter, aki 3865 napja dirigálja a Sporting Kansas Cityt.
- A másik a topligák rekordere, Diego Pablo Simeone, aki 3083 napja volt a tanulmány publikálásakor az Atlético Madrid élén.
A magyar élvonal szereplői közül senki sincsen még kétezer nap fölött sem, de ott volt Nebojsa Vignjevics, aki 2013 októberétől hat és fél éven át irányította az Újpestet, egészen május végéig.
Az összeállítás készítői arra jutottak, hogy az edzők között nagyobb a „légiósok”, a külföldiek aránya, mint a játékosoknál. Utóbbiak arányszáma 24,7 százalék, a trénereké 28,3 százalék. Az arab országok legerősebb ligáiban (a szaúdiban., az Emírségekben és a katariban) a külföldiek aránya kilencven százalék fölötti. Talán nem meglepő módon Európában a San Marinói- bajnokságban a legmagasabb a külföldiek, főleg olaszok aránya: 73,3 százalék. Az angol Premier League-ben 55,5, a német Bundesligában 33, 3, a francia élvonalban 22,7, az olaszoknál éppen 20 százalék, a spanyol La Ligában 15 százalék.
A magyar NB I mutatója 33,3 a tanulmányban, ami azt jelenti, hogy a tizenkettőből négyet számoltak külföldinek, Szerhij Rebrov, Joan Carrillo és Predrag Rogan mellett Hornyák Zsoltot is.
A légiós edzők közül a legtöbb az argentin (68), majd következnek a spanyolok (41), harmadikok pedig a szerbek (34), utóbbi számhoz a magyar élvonal is hozzátesz egyet. Ez a három ország ad több mint harminc edzőt a nagyvilágnak, talán meglepő, hogy az olaszok és a németek „csak” 27-27-tel állnak. A listán Magyarország egy légiós edzővel áll, a CIES nem pontosította, kit számolt ide. Vélhetően a tanulmány megjelenése óta romániai klubjától, a Hermannstadttól menesztett Miriuta Lászlóról, azaz Vasile Miriuță-ról van szó, akit azért Romániában légiósnak számolni kicsit fura.
