A sportvezető szerint az átigazolási piac lelassulása mellett a játékosok kifizetése is nehézségekbe ütközhet.

„A következő hat hónapban a klubfutball legnagyobb kihívása az lesz, hogy a kisebb egyesületek túléljék ezt az időszakot” – fogalmazott a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) által támogatott kutatóintézet vitaestjén a horvát csapat ügyvezetője. „Szeptemberre vagy októberre drasztikus esetben akár 100-200 együttes is csődbe mehet”.

A klubok a bajnokságok március közepe óta tartó szüneteltetése miatt

rengeteg reklámbevételtől esnek el, ráadásul a közeljövőben biztosan szurkolók nélkül kell megrendezni az összecsapásokat, ami további bevételkieséssel jár majd.

Andrea Agnelli, a Juventus elnöke, egyben az Európai Klubok Szövetségének (ECA) az elnöke már márciusban azt jövendölte, hogy a csapatok súlyos egzisztenciális veszéllyel néznek majd szembe. A koronavírus-járványt „a labdarúgás történetének legnagyobb kihívásának” nevezte.

Gudasić azt mondta, a kisebb futballkluboknál abban bíznak, hogy a nagy bajnokságokat befejezik, mert akkor az ott szereplő klubok nem esnek el a közvetítési pénzektől, így lesz tőkéjük játékosokat szerződtetni. (Ez egy horvát futballvezető szemszögéből érthető útkeresés. Ugyanakkor aligha lehet általános kiútnak tekinteni. Ahonnan eddig is csak szoros kivételként szerződtettek játékosokat, most aligha fognak többet, ráadásul úgy, hogy a topbajnokságokba rendszeresen játékosokat adó országok, mint Lengyelország, Horvátország, Szerbia, vagy Csehország, még a korábbiaknál is könnyebb lesz elvinni játékosokat.)

Szlovákiában már akadt olyan patinás klub, amely csődbe ment: az MŠK Žilina, amely a liga felfüggesztésekor a második helyen állt hazája bajnokságában.

Raffaele Poli, a neuchâteli egyetem oktatója az online esten kiemelte, sok kis együttes csődközeli helyzetbe kerülhet, ha a nagycsapatok fizetésképtelenné válnak, vagy ha jelentősen csökken a játékosok ára.

A lengyel Piotr Sadowski, a Manchester United játékosmegfigyelője úgy fogalmazott, a kelet-európai együtteseknek nincs félnivalója, ugyanis az onnan érkező játékosok eddig is olcsóbbak voltak, mintha valakit a portugál vagy francia élvonalból szerződtettek, így az esetlegesen anyagi nehézségbe ütköző topligás csapatok is szívesebben fordulnak majd az ottani piac felé. Meglátása szerint a meghosszabbított átigazolási időszak is segítheti majd a klubokat.

„Jó ötletnek tartanék egy hat hónapos átigazolási időszakot jövő nyártól”

– tette hozzá Sadkowski, aki szerint a háttérben zajlanak a tárgyalások a FIFA-val. Szakértők szerint további túlélési lehetőséget kínálhat az adásvételi szerződések átalakítása: eszerint a transzfer idején kevesebb pénz cserélne gazdát, ugyanakkor a kontraktusokba sokkal több későbbi, bizonyos feltételek teljesülése esetén fizetendő összeg kerülhetne.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!