Az MTK sikerével zárult a női labdarúgó-bajnokság: a kék-fehérek két meccsen bizonyultak jobbnak a kupagyőztes Ferencvárosnál.

„Bár a bajnoki döntő komoly meglepetést hozott, és számomra is jelentős élményt adott, az aktuális formák elemzése helyett inkább arról beszélnék, ami a mi feladatunk volt: a körülmények, a feltételek megváltoztatása” – mondta Török Gábor, az MLSZ női bizottságának elnöke.

Emlékeztetett rá, hogy 2013-ban, amikor elindították a női labdarúgás fejlesztésének programját, a bajnoki versenykiírást is megváltoztatták.

„Az volt a célunk, hogy olyan rendszert hozzunk létre, amelyben a magyar női bajnokság a korábbiaknál sokkal érdekesebb, izgalmas, katartikusabb módon dől el. Miután a női futball akkoriban idehaza szinte illegalitásban működött, olyan rendszerre volt szükségünk, amelynek segítségével a nézők, a média és a szponzorok figyelme is megragadható. Az ekkor bevezetett helyosztós megoldást kezdetben nagyon sokan bírálták, több kifejezetten bántó és igazságtalan mondat is megfogalmazódott a céljainkat illetően.

De tudtuk, hogy az idő nekünk dolgozik,

és előbb-utóbb minden szereplő számára nyilvánvaló lesz, hogy itt nem egyes csapatokat akartunk jobb vagy rosszabb helyzetbe hozni, hanem a magyar női focit szerettük volna vonzóbbá, médiaképesebbé, izgalmasabbá, eladhatóbbá tenni – mondta a szövetség honlapjának.

A május 15-én befejeződött szezon volt a negyedik évad, amikor bajnoki döntőben dőlt el az aranyérem: kétszer az MTK, kétszer az FTC nyert, kétszer az alapszakaszban és a rájátszásban is győztes csapaté lett az arany, kétszer a döntőbe másodikként bekerülő csapat győzött.

„Nyugodtan kimondhatjuk: amit szerettünk volna elérni ezen a téren, azt a a bajnoki döntővel elértük – köszönhetően a kiválóan teljesítő, hihetetlen küzdelmet folytató csapatoknak. Nem kevésbé fontos, hogy a mostani bajnoki döntő második mérkőzését egy gyönyörű új stadionban, élő televíziós közvetítés és meglepően komoly figyelem mellett rendezhettük meg. Szerintem az ilyen jelentős változások esetén amúgy egyszer kell bátornak lenni, utána viszont érdemes konzervatívnak maradni. Amikor sok volt a kritika, akkor is ezt képviseltem, és most is, amikor a szereplők többsége már érti a céljainkat, ezen az állásponton vagyok: ha rajtam múlik, mindaddig ez a rendszer marad, amíg szüksége van a női focinak erre a mesterséges segítségre.

A két talán legnagyobb tradícióval rendelkező hazai klub, a Ferencváros és az MTK hosszabb ideje vállal kiemelkedő szerepet a női labdarúgásban, de általánosságban is igaz, hogy az OTP Bank Liga és a Merkantil Bank Liga együttesei – már csak a kötelező korosztályos csapatok fenntartása révén is – jelentős lépéseket tettek a női szakág erősítése érdekében.

„Amikor elkezdtük a reformot, sokat vitatkoztunk azon is, hogy mi legyen a két szakág, a férfi és a női labdarúgás viszonya. Nemzetközi példákat tanulmányozva világossá vált, hogy a női futball fejlesztése ott igazán sikeres, ahol a férfi futball segítő kezet nyújt. Ez a lovagias segítség persze kölcsönös előnyökön nyugszik: miközben a női csapatok stabil otthonra, háttérre lelhetnek, a férfi klubok – a női sportsikerek mellett – szurkoló lányokat, barátnőket és családokat, a gyerekeiket majd örömmel focizni engedő anyukákat kapnak” - fejtette ki.

Hamarosan az elnökség elé kerül az a javaslat, amely a két utánpótlás korosztályos leány csapat indítása mellett 2018-tól a férfi NB I-ben, 2019-ben pedig az NB II-ben is elvárja a női felnőtt csapat szerepeltetését. Török Gábor reméli, hogy 

a férfi klubok előbb-utóbb maguk is belátják a reform értelmét,

megismerik, megszeretik a női focit. Szerencsére vannak jó példák, de néhány helyen nyűgnek, felesleges tehernek tartják az egészet.

„Én ebben az ügyben is az idő erejében hiszek: szabályokkal ki lehet kényszeríteni a női futballal való foglalkozást, de ahhoz a gondolkozásnak kell megváltoznia, hogy a vezetők másképp kezdjenek el tekinteni erre a szakágra” - közölte.

Komoly fejlődésen ment keresztül a Markó Edina vezette női válogatott, ám pechesnek is nevezhető: a most lezárult idényben távol került a kijutástól, majd az új sorozatban, a vb-kvalifikációért lényegében a legnehezebb ellenfeleket kapta Dánia, Horvátország, Svédország és Ukrajna személyében.

„Sokszor elmondtam a női foci fejlesztésének az első szakaszában nem érdemes gólokban, pontokban és helyezésekben gondolkoznunk. Ha sikeres a tömegesítés, ha egyre több magyar klub kezdi el komolyan venni a női futballt, ha beindul a minőségi képzés és erősödik az itthoni verseny, úgyis jönnek a nemzetközi eredmények. Kétségtelen, hogy vannak már biztató jelek, a felnőtt válogatott egyre jobban összeáll, a két korosztályos válogatott pedig egymás után két évben is bejutott az elitkörbe. Természetesen örülünk ezeknek a sikereknek, de én ezen a téren is a fokozatosság és a józan gondolkodás híve vagyok. Meggyőződésem, hogy nincs már olyan messze az idő, amikor története során először kijuthat a magyar női válogatottat egy világversenyre” - vélekedett.

Erre leginkább az Európa-bajnokság ad lehetőséget, hiszen ott 16 európai csapat versenyezhet, míg a világbajnokságra csak 8-an kvalifikálják magukat. Török Gábor szerint ez 2021-ben vagy 2025-ben már reális elvárás lehet, és nem csak akkor, ha – miként ezt a szövetség tervezi – Magyarország megkapja valamelyik kontinenstorna megrendezésének lehetőségét.