Hatásában katasztrofálisnak nevezte Brüsszel Oroszországgal szembeni szankciós politikáját a miniszterelnök. Orbán Viktor egy berlini pódiumbeszélgetésen azt mondta: olyan energiaellátási rendszert kell kialakítani, amelyben az unió nemcsak lecseréli orosz függőségét amerikaira, hanem tényleges függetlenséget ér el. Hangsúlyozta: a szankciós politika megszüntetéséhez előbb tűzszünetre, majd békére van szükség, amelynek a hatalmi realitások alapján az Egyesült Államok és Oroszország között kell létrejönnie. A magyar miniszterelnök Olaf Scholz német kancellár mellett annak elődjével, Angela Merkellel is találkozott hétfőn Berlinben.

Súlyos globális biztonsági kihívásokhoz vezethet az ukrajnai háború további eszkalációja, ezért a nemzetközi közösségnek a diplomáciai rendezésére kellene összpontosítania - figyelmeztetett a külgazdasági és külügyminiszter Genfben. Szijjártó Péter az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának végrehajtó bizottsági ülésén kiemelte: Európa rendkívül súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, amelyek negatív hatásai Ukrajna szomszédságában, így Magyarországon is erősebben érezhetők, mint a távolabbi országokban, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett. Hozzátette: a magyar kormány mindenkit beenged Ukrajnából, ugyanakkor védi Magyarország és Európa biztonságát azáltal, hogy kívül tart minden illegális bevándorlót.

Megsérthették a hadviselést szabályozó nemzetközi egyezményeket, és háborús bűncselekménynek minősülhetnek az ukrajnai városokra mért hétfői orosz légicsapások, ha kiderül a szándékosság - jelezte az ENSZ. A nemzetközi szervezet emberi jogi főbiztosának szóvivője egyúttal felszólította Oroszországot, hogy tartózkodjon az erőszak fokozásától. A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a lakott területek és a polgári infrastruktúra közvetlen támadása háborús bűncselekmény. Az ENSZ-t aggasztja a tény, hogy egyes esetekben úgy tűnik, szándékosan vették célba a polgári infrastruktúrát.

Magyarország szeretne jó példával elöljárni a közbeszerzési eljárások tisztasága és a korrupció elleni harc területén, ezért is tett vállalásokat - mondta a területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor az Európai Csalás Elleni Hivatal 2016-2021-es adatait bemutatva ismertette: az elmúlt 5 évben meredeken csökkent a hivatal által észrevételezett ügyek száma. Hozzátette: ezt az Európai Bizottság dokumentuma is alátámasztja, amely szerint Magyarországon van még mit javítani, de az ország nem tartozik azon tagállamok közé, ahol komoly, súlyos problémákat tapasztaltak a közbeszerzési eljárások területén.

Bár nemrég Orbán Viktor miniszterelnök javasolta, hogy a parlament vitassa meg a szélenergia hasznosításának kérdését, a gazdasági bizottság mégis leszavazta az LMP erről szóló előterjesztését - mondta az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke. Keresztes László Lóránt nehezményezte, hogy a kormányoldal még mindig nem áll készen korrigálni energiapolitikáját, amely a politikus szerint kiszolgáltatott helyzetbe hozta az országot, és nem erősítette az önállóságunkat.

Csaknem 26 éves csúcsra ért a magyar infláció. Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek ára 35,2 százalékkal, ezen belül leginkább a kenyér 76,2 százalékkal, a sajt 68 százalékkal, a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 66,3 százalékkal drágult. A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1 százalékkal drágult. A Magyar Nemzeti Bank az infláció 4,5 százalékpontos szeptemberi emelkedésének több mint felét az élelmiszerek, valamint a szabályozott árú termékek és szolgáltatások drágulásával magyarázta.

Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben kedden este 6-kor, miután a jegyzés 430 forinton járt, a reggeli 426 forintos érték után. A forint új árfolyammélypontja a dollárral szemben 443 forintos jegyzésén alakult ki. A magyar deviza közvetlen versenytársai közül a lengyel zloty 2 tized százalékkal gyengült az euróval szemben, míg a cseh korona stagnált.

Nem változtatott idei globális gazdaságnövekedési előrejelzésén az IMF. A Nemzetközi Valutaalap a júliusi prognózishoz hasonló idei növekedéssel számol, de a jövő évi várakozását enyhén visszafogta. Az elemzés szerint a globális gazdaság továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe, amelyeket három elhúzódó erős hatás alakít: az orosz invázió Ukrajnában, a tartós és egyre szélesedő inflációs nyomás okozta megélhetési válság, valamint a kínai gazdasági növekedés lassulása. Az IMF szerint 25 százalékos az esélye annak, hogy idén 2 százalék alá lassul a globális gazdaság növekedése. A jelentés szerint a legrosszabb még hátravan, és sokak számára 2023 a recessziót hozza el. Az IMF Magyarországgal foglalkozó becslésben 5,7 százalékos növekedési ütem szerepel. Az infláció a tavalyi 5,1 százalék után az idén 13,9, jövőre 13,3 százalék lesz.