Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Nyitókép: Árva / Mozinet

Megvan, mikor kerül a mozikba Nemes Jeles László Oscarra pályázó filmje

Október 23-tól vetítik a magyar mozik Nemes Jeles László Árva című új mozifilmjét, amely 1957-ben játszódik Budapesten és a rendező családtörténetét dolgozza fel.

Az Árva történetében a 12 éves kisfiút, Andort anyja neveli egyedül. A fiú azzal a reménnyel nőtt fel, hogy a háborúban eltűnt édesapja egyszer majd visszatér. Egy nap megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent. A férfi azonban beköltözik hozzájuk, így a fiú kénytelen leszámolni illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitől.

Nemes Jeles László rendező a film szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: nem titok, hogy a film a családja történetén alapul, amellyel gyermekkora óta él együtt, és nagy hatással volt rá.

"Kellett egy generáció" a történtekhez való megfelelő távolsághoz - mutatott rá, hozzátéve, hogy a filmben egyúttal benne vannak a 20. század elnyomó rendszereinek nyomai és sebei is.

A rendező kifejtette: a 20. század traumáitól terhelt, szinte "polgárháborús" 50-es években a főhős fiúnak a váratlanul felbukkanó apja személyében olyasmit kell elfogadnia, amit gyűlöl. A címmel kapcsolatban hangsúlyozta, a főhős ugyan ténylegesen nem árva, de "mindenki által el van hagyva", ahogy a többi szereplő is.

A kérdésre, hogy szimbolizálják-e a film apakarakterei a korabeli Amerikai Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, a rendező úgy fogalmazott, hogy "egy ilyen kis országnak Európa közepén az évszázadok folyamán mindig volt egy apukája, eléggé ambivalens viszonnyal, és a kérdés, hogy mikor nő fel ez a gyerek".

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült film szerepelt a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyében és a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál programjában is.

Az Árva Magyarország hivatalos nevezése a jövő évi Oscar-díj nemzetközi film kategóriájában.

Kemény Ildikó producer elmondta, hogy az Árva magyar, brit, francia és német koprodukcióban készült. Nagyrészt - 70 százalékban - magyar közreműködéssel valósult meg, az angolok és a németek 10-10 százalékkal szálltak be a produkcióba, ők főként az utómunkában vettek részt. Emellett francia volt az egyik főszereplő (Grégory Gadebois) és a sminkes is - tette hozzá.

Zabezsinszkij Éva casting director kiemelte, hogy három hónapnyi megfeszített munkával találtak rá Barabás Bojtorjánra, aki Andort alakítja a történetben. Tízezer gyerek közül 500-zal készítettek próbafelvételt, kerestek szereplőket Budapesten, vidéken és a határon túl is. A casting direktor szerint Andor nagyon energikus, pusztító és elsöprő karakter, aki nagy fájdalmat hordoz magában, nagy a szeretetéhsége és a vágya arra, hogy a második világháborúban eltűnt apját a lelkében életben tartsa.

Nemes Jeles László a főszereplő Barabás Bojtorjánnal való közös munka kapcsán felidézte, hogy amikor átbeszélték az egyes jeleneteket, a fiatal színész mindig tudni akarta a karakter motivációit, de amint elindult a felvétel, mintha mindent elfelejtett volna és "Andor lett", vagyis nem intellektuálisan, hanem ösztönösen közelítette meg a feladatot.

Barabás Bojtorján elmondta, hogy korábban nem volt színészi ambíciója. A karakter, akit alakít nagyon impulzív személyiség, aki hevesen reagál a dolgokra, ezzel könnyű volt azonosulnia, viszont kicsit nehezebb volt az adott kort megértenie és azt átélnie.

Waskovics Andrea, aki az anyát, Klárát alakítja, felidézte: sokat beszélgettek arról, hogyan lehet megjeleníteni ezt a furcsa, ambivalens anya-fiú kapcsolatot. A fia egy múltbéli traumából született, jelenléte minden nap erre emlékezteti őt. Klára kitalál egy fiktív múltat, így a fiával egy nem létező jelenben élnek és a fantázián keresztül kapcsolódnak egymáshoz, ami nem a valóság - magyarázta Waskovics Andrea.

Erdély Mátyás operatőr elmondta, hogy lassan 20 éve dolgoznak együtt Nemes Jeles Lászlóval, döntéseiket sok beszélgetés, érzések, korábbi tapasztalatok és élmények határozzák meg. Nagyon hasonló az ízlésük, ami megkönnyíti a közös munkát, nem nagyon kell kompromisszumot kötni. Folyamatos párbeszédben vannak egymással, inspirálják egymást, nagy a bizalom kettőjük között és nem félnek új, merész ötleteket is bedobni - magyarázta az operatőr.

A filmben a pincében lévő kazán testesíti meg Andor apját, amelyhez a fiú mindig beszél. Zányi Tamás sound designer szerint a "beszélő" kazán hangjának megtervezése izgalmas feladat volt, arra törekedtek, hogy megszemélyesítse és élővé tegye a fiú lelkében élő apát. A kazán hangja sokféle rétegből, mintegy 30-40 dinamikusan változó hangsávból áll össze: van benne gőz, szuszogás, igazi kazánzörejek, vízcsorgás, de belecsempésztek egy kis emberi hangot is (morgást és hörgést).

Az Árva főszerepeit Barabás Bojtorján és Waskovics Andrea mellett Grégory Gadebois francia színész alakítja. A forgatókönyvet Nemes Jeles László rendező együtt jegyzi Clara Royer-vel. Producerei a Pioneer Pictures részéről Kemény Ildikó és Szále Ferenc, látványtervezője Ágh Márton, jelmeztervezője Flesch Andrea, vágója Politzer Péter.

Címlapról ajánljuk
Baka András ezt üzeni elnöki jelölése után

Baka András ezt üzeni elnöki jelölése után

Személyesen tájékoztattuk Dr. Baka Andrást a TISZA-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra - írja a miniszterelnök a közösségi oldalán.

Aszódi Attila: akár még hónapokig is elhúzódhat a paksi helyzet

A 2018-as nagy szárazság tapasztalatai alapján a Paksi Atomerőművet a teljes kikapcsolás közelébe sodró helyzet még akár három hónapig fennállhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja. Úgy fogalmazott: még ha nem is szólnak a szirénák, akkor is egy súlyos természeti katasztrófa közepén vagyunk.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Mire Magyarország lecseréli a forintot, pont kukázzák a most ismert eurót

Mire Magyarország lecseréli a forintot, pont kukázzák a most ismert eurót

Ha a magyar kormány tervei szerint halad az euró felé vezető út, a következő évtized elején reális közelségbe kerülhet a forint leváltása. Könnyen lehet azonban, hogy mire a magyarok először fizetnek hazai boltban euróval, már egészen más bankjegyek kerülnek a pénztárcájukba. Az Európai Központi Bank most dönti el, hogyan nézzen ki a közös pénz következő generációja, és a látszólag ártalmatlan grafikai pályázat mögött meglepően komoly kérdés húzódik: mit lehet egyáltalán rárajzolni egy kontinens pénzére, ha a kontinens még abban sem teljesen biztos, mitől közös? Miért lenne épp a legjobb választás a letekerhetetlen európai üdítős kupak?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×