Indul a pálinkafőzési szezon. Magánfőzőként az állít(tat)hat elő párlatot, aki

• betöltötte a 18. életévét,
• gyümölcsöt termeszt,
• abból, vagy az abból készített alapanyagból készíti ezt a párlatot.

Legfeljebb évente 86 litert lehet előállít(tat)ni jövedékiadó-mentesen a háztartásoknak.

„Ezt is ugyanolyan szigorúan kell számolni, mint például azt, hogy hiába lehet mondjuk mezőgazdasági őstermelő valaki már 16 éves korától, attól párlatot még nem állíthat elő, csak 18 éves kora fölött. És ugyanígy érvényes az is, hogy hiába él egy háztartásban együtt négy mezőgazdasági őstermelő, ha mind 18 év fölöttiek, akkor is csak együtt főzhetnek vagy főzethetnek 86 litert” – tette egyértelművé a NAV kommunikációs vezetője, Linczmayer Szilvia az InfoRádióban.

És még egy fontos szabály van: azt év elején el kell dönteni, hogy ki hogyan szeretné a párlatot előállítani, otthon, magánfőzésben vagy pedig bérfőzésben; ez minden évben megváltoztatható, de nem lehet „keverni”, és ezt be kell jelenteni az önkormányzatnál is.

A párlat legfeljebb 100 liter űrtartalmú, saját tulajdonú vagy társtulajdonban lévő desztillálóberendezéssel készíthető. Megszerzéskor azt a lakóhely szerinti önkormányzathoz be kell jelenteni, de bármely bejelentett adat változását is 15 napon belül jelezni kell. A desztillálóberendezés birtoklásához nem szükséges jövedéki típusú engedély, azonban a tulajdonszerzést igazoló iratot meg kell őrizni, ellenőrzésnél pedig be kell mutatni.

A párlatfőző házilag is előállítható, ezt a NAV_J37 jelű (Kérelem a Jöt. szerinti tevékenységek nyilvántartásba vételére) űrlapon kell bejelenteni.

A párlatfőzés különböző folyamatait is be kell jelenteni a NAV-hoz. Ezek papíralapon, és elektronikusan, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) használatával is benyújthatók.

„Minden évben, amikor valaki eldönti, hogy szeretne otthon házi párlatot készíteni, akkor egy úgynevezett J49-es jelű nyomtatványon kell ezt jeleznie a NAV felé” – hívta fel a figyelmet Linczmayer Szilvia. Hozzátette: ez néhány kattintásos művelet. Ezután a NAV egyébként származási igazolást is kiállít, ez igazolja azt, hogy a párlat jogszerű.

Ha több párlatot állítottak elő, mint amit bejelentettek – de annak mennyisége nem haladja meg a 86 litert –, akkor a különbözetről a tárgyév végéig tájékoztatni kell a NAV-ot a J49 jelű nyomtatvány segítségével. Az éves felső korlát túllépését pedig a J42 jelű nyomtatványon kell bejelenteni, a többletmennyiséget pedig – a NAV-val egyeztetett módon – meg kell semmisíteni.

„Ez a gyakorlatban nem azt jelenti, hogy egy pénzügyőr kimegy, és ellenőrzi, hogy a megsemmisítés megtörténik, hanem fényképes, videós módszerrel elég bizonyítani, ahogy a bejelentő a NAV-val megbeszéli” – mutatott rá.

A főzött, főzetett párlatot nem lehet értékesíteni, csak a család és a vendégeik fogyaszthatják. Ha kereskedelmi forgalomba kerül a párlat, azt a NAV nagyon szigorúan bünteti. Sokszor egyébként még a közösségi médiában is hirdetnek párlatot eladásra, ilyenkor könnyen bele lehet futni revizorokba.

Értékesíteni a háztartások által főzött vagy főzetett párlatot kizárólag adóraktárnak lehet.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.