A terheléses tesztek során a szakemberek megfigyelik, hogy a különböző időjárási viszonyok között és a különböző évszakokban milyen csúcs-, és hosszú távú folyamatos szállítási teljesítményre képes az infrastruktúra - írja a Telex.

A tesztekre azért van szükség, mert a korábbi becslések ellentmondásosak voltak. A Mol arra számít, hogy „véget érhet a számháború és pont kerülhet annak a régi vitának a végére, hogy mekkora is a vezeték tényleges kapacitása”. A MOL emlékeztet rá, hogy a horvátországi megszólalásokban a vezeték éves kapacitását 11 és 15 millió tonna között adják meg,

„miközben a vezetékszakaszon 2 millió tonnánál több kőolajat még soha nem szállítottak”.

A Mol azt is közölte: várják a Janaf válaszát arra, hogy átengedik-e a tengerről érkező orosz kőolaj szállítmányokat. A magyar olajtársaság úgy látja: a Janaf bürokratikus akadályokra hivatkozva még mindig nem járult hozzá a tengeren érkező, nem szankcionált orosz kőolaj továbbításához, pedig az uniós szabályok szerint a régió ellátásbiztonsága érdekében ezt engednie kellene. Túlzónak gondolják a horvátok által kért szállítási díjakat is, ami a Mol szerint felveti „a monopolhelyzettel való visszaélés gyanúját”.

Ugyanakkor a magyar cég továbbra is azon a véleményen van, hogy a régió ellátásbiztonságához „két teljesértékű, kereskedelmileg is versenyképes útvonalra”, így az Adria- és a Barátság kőolajvezetékre is szükség van. A vállalatcsoport ezért támogatja Ukrajna törekvéseit, miszerint érdemes lenne újraindítani az Odessza-Brody vezetéket, amin keresztül össze lehetne kötni a Barátság kőolajvezetéket a Fekete-tengerrel, és ezáltal is növelni lehetne a régió kőolaj-ellátás biztonságának szintjét.

A Janaf és a Mol (illetve Horvátország és Magyarország, illetve Szlovákia vezetése) folyamatos üzengetésben vannak egymással, amióta egy orosz támadás miatt megsérült a Barátság kőolajvezeték és leállt a szállítás Közép-Európába.

A helyzetet a magyar fél úgy magyarázza, hogy az ukránok szándékosan, zsarolásból nem kapcsolják vissza.

Mivel a vezetékes olaj esetében mentességet kaptunk az amerikai szankciók alól, és a vezetékes szállítás akadályoztatása esetén ez a kivétel a tengeri orosz olajra is érvényes, a magyar kormány és a Mol továbbra is olcsóbb, Ural típusú orosz olajat szeretne leginkább felhozni Horvátország felől.

Zágráb azonban ambivalensen viszonyul ehhez, mivel rá nem vonatkozik ilyen mentesség. Hernádi Zsolt Mol-vezér a Telexnek adott interjújából kiderül:

a Mol már meg is rendelt egy orosz olajszállítmányt Omišaljba, de hogy a horvátok végül felküldik-e, az sem a Janaf eddigi kommunikációjából, se a Mol közleményéből nem derült ki.

Pár nappal ezelőtt a Janaf arról adott ki közleményt, hogy jelentős mennyiségű nem orosz kőolaj megy Magyarországra és Szlovákiába az Adria-vezetéken. A horvát cég szerint a korábbi tesztek alapján az Adria képes „teljes mértékben képesek fedezni” Magyarország és Szlovákia nyersolajszükségletét. Azért hozzá tették:

örömmel fogadják, hogy a Mol elfogadta javaslatukat további tesztek elvégzésére az Európai Bizottság képviselőinek részvételével.

Azt a reményüket is kifejezték, hogy a következő találkozón a Mol elfogadja majd a Janaf javaslatát arra, hogy a következő egy hónapos tesztidőszak alatt egymillió tonna nyersolajat küldjenek fel a vezetéken, az utóbbi felvetésre a Mol még nem reagált.

Az Európai Bizottságban is tárgyaltak a Barátság és az Adria-vezeték ügyéről. A horvátok ott megerősítették, hogy már jön a nem orosz eredetű olaj Magyarország és Szlovákia felé, a Mol pedig további szállítmányokat rendelt, amelyek úton vannak, „ez fenntartja az ellátásbiztonságot” a két tagállamba.