Infostart.hu
eur:
378.35
usd:
320.58
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
VATICAN CITY - APRIL 18: Cardinals of the Catholic Church attend the election conclave in the Sistine Chapel on April 18, 2005 at the Vatican, Vatican City. The 115 Cardinals will elect a successor to Pope John Paul II during the Conclave in the Chapel, at which point symbolic white smoke rising from the chimney will announce to the world that they have reached a decision.
Nyitókép: Arturo Mari/Vatican Pool/ Getty Images

Az eddigi leghosszabb pápaválasztás több mint ezer napig tartott, komoly reformokat hozva maga után

Volt olyan bíboros, aki meg sem érte a közel három évig tartó tanácskozás végét. A gyűlésnek otthont adó városnak pedig annyira elege lett a várakozásból, hogy szó szerint bontani kezdte az épületet az egyházi vezetők feje fölött.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a Vatikán bejelentette, a bíborosi kollégiumi tagok megegyeztek róla, hogy május 7-én kezdődjön a következő pápa megválasztására összehívott konklávé.

Ennek apropóján a mult-kor.hu felidézte: a kereszténység történetének leghosszabb és talán legviharosabb pápaválasztása 1268 és 1271 között zajlott, az itáliai Viterbo városában.

A politikai széthúzás, a szabályok hiánya és a bíborosi kollégium megosztottsága példátlan válságot idézett elő, amely nem csupán megakasztotta az egyház működését, de alapjaiban rengette meg annak tekintélyét is.

Az 1006 napos konklávé nyomán azonban olyan reformok születtek, amelyek évszázadokra meghatározták a pápaválasztás rendjét.

IV. Kelemen pápa 1268. november 29-én halt meg Viterbóban, egy politikailag meglehetősen instabil időszakban. Európát ekkor a guelfek és ghibellinek közötti küzdelem osztotta meg, az előbbiek a pápaság, az utóbbiak a Szent Római Birodalom mellett álltak ki. A megosztottság a bíborosi kollégiumon belül is kiütközött, különböző politikai és nemzeti blokkok alakultak ki.

IV. Kelemen pápa Anjou Károly, Szicília nagy hatalmú királyának és a francia király testvérének szövetségese volt. Az itáliai ügyekbe való beavatkozása, különösen a félsziget déli részén, sok bíborost gyanakvásra késztetett. Amikor Kelemen meghalt, a kollégiumnak az erős polarizáció légkörében kellett utódot találnia. Egyes bíborosok folytatni akarták az Anjoukkal kötött szövetséget, mások nagyobb autonómiát akartak a pápaságnak.

A konklávé hivatalosan nem sokkal IV. Kelemen halála után meg is kezdődött, azonban akkoriban a választás rendszere még nem volt teljesen intézményesítve. Ugyan II. Miklós pápa 1059-ben megreformálta a pápaválasztási eljárást azáltal, hogy azt a bíborosi kollégiumra korlátozta, még mindig nem voltak olyan szigorú szabályok, amelyek megkövetelték volna a választók szeparálását.

Az 1268-71-es konklávé húsz bíborossal kezdődött meg, ám többen is meghaltak, mire véget ért.

A gyűlések folyamatosak, de eredménytelenek voltak. Három frakcióra küzdött: Anjou Károly támogatói, Károly ellenfelei és egy olyan csoport, amely a kettő között ingadozott.

A város lakói egy idő után belefáradtak a végtelen várakozásba és a döntésképtelen gyűlésbe, ezért radikális lépésre szánták el magukat: a polgárok Raniero Gatti podesztá (magas rangú városi hivatalnok vagy bíró volt az itáliai városállamokban a 12-14. században) vezetésével szó szerint lezárták a Püspöki Palota ajtaját. Ez a gesztus az egyik első precedensét jelentette annak a kötelező zárlatnak, amely később a konklávékat jellemezte. Ezt további szélsőséges intézkedések követték:

csökkentették az élelmiszeradagokat, valamint eltávolították a konklávénak otthont adó palota tetejét, hogy a bíborosok ki legyenek téve a zord időjárásnak, illetve minden kapcsolatot megtiltottak a külvilággal, hogy gyorsítsák a döntéshozatalt.

Végül 1271. szeptember 1-én, közel hároméves tanácskozás után a bíborosok a választási jogkört egy hattagú bizottságra ruházták át. Ez a rendkívüli intézkedés a belső patthelyzet feloldását és a konszenzusos jelölt megtalálását célozta. A voksuk egy különösen érdekes jelöltre esett: Theobald Visconti liège-i fődiakónusra, aki nem volt tagja a bíborosi kollégiumnak, és aki abban az időben apostoli legátusként a Szentföldön tartózkodott, így hónapokig kellett várni, hogy visszatérjen Itáliába.

Végül 1272 március 27-én, Rómában szentelték fel, X. Gergely néven. Megválasztása egyfelől kompromisszumot jelentett a frakciók között, másfelől olyan pápát adott az egyháznak, aki távol állt az európai politikai intrikáktól, és esélyt adott a viták békés rendezésére.

X. Gergely teljesen tudatában volt az elhúzódó választás okozta botránynak, így 1274-ben összehívta a második lyoni zsinatot. Legfontosabb határozatai között szerepelt az Ubi periculum című bulla, ami formálisan intézményesítette a konklávé rendszerét: kötelező bezártság, az élelem fokozatos csökkentése késedelem esetén és a külvilággal való kapcsolatteremtés teljes hiánya. Utódai ugyan átmenetileg felfüggesztették intézkedéseit, a későbbiekben mégis fordulópontot jelentettek a pápaság történetében.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×