Két magyar film vezeti jelenleg a nézettségi listát a hazai mozikban: a Futni mentem című romantikus vígjáték és a Hogyan tudnék élni nélküled? című musical. Herendi Gábor és Orosz Dénes alkotása is rövid időn belül átlépte a bűvös 500 ezres nézőszámot, és továbbra is tömegével özönlenek az emberek a mozikba, hogy láthassák a filmeket. Szöllőskei Gábor azt mondta az InfoRádióban, hogy ez egyértelmű jele annak, hogy a streaming térhódítása ellenére továbbra is szeretnek az emberek moziba járni, és mindkét alkotásra jól rezonál a közönség.
A filmes szakújságíró szerint nagyon sokat számít az is, hogy az adott filmet mennyire ajánlják másoknak azok, akik már látták, mert ha közszájon forog, akkor egyre többen fognak beszélni róla, és sokak kíváncsiságát felkeltheti. „Nagyon sokan azért nézik meg ezt a két filmet, hogy tudjanak valamilyen véleményt alkotni róluk, illetve bele tudjanak kapcsolódni a filmekről szóló beszélgetésekbe” – magyarázta.
Úgy véli, azért is lehet ennyire sikeres a két film, mert „nincs túl sok riválisuk a mozikban”. Nemcsak a hazai kínálatra célzott ezzel Szöllőskei Gábor, hanem a jelenleg mozikban vetített hollywoodi filmekre is, amelyek a megítélése szerint nem a legjobbak, vagy legalábbis nem váltanak ki óriási érdeklődést. Velük szemben a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? hétről hétre rengeteg nézőt vonz, és mindkét alkotás sokat profitál abból, hogy januárban is eléggé visszafogott volt a felhozatal. A szakújságíró kiemelte, hogy
a Futni mentem kimagasló számaival már most elérte, hogy a második legnézettebb magyar film lett a rendszerváltás óta.
A Hogyan tudnék élni nélküled? pedig jelenleg a hetedik helyen áll ezen a listán, de az óriási érdeklődésnek köszönhetően várhatóan még feljebb kúszik majd a rangsorban. Szöllőskei Gábor még azt is el tudja képzelni, hogy Orosz Dénes alkotása rövid időn belül felkapaszkodik a harmadik helyre.
A Futni mentem független film, főként magánfinanszírozásból valósult meg, míg a Hogyan tudnék élni nélküled? készítői kaptak állami támogatást is. Szöllőskei Gábor elmondta: a Nemzeti Filmintézet döntésétől függ, hogy mely alkotások kapnak állami támogatást és melyek nem. Úgy gondolja, sokat nyomhat a latban a téma, a rendező személye és sok más egyéb szempontot is figyelembe vesznek még az illetékesek. Külön megemlítette Szimler Bálint filmjét, a Fekete pontot, amely ugyan nem kapott állami támogatást, de a Futni mentemhez hasonlóan nagyon sikeres lett, több mint százezer nézőt tudott beültetni a mozivásznak elé tavaly ősszel, valamint három díjat is elnyert a 2024-es Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon.
A szakújságíró hozzátette: független finanszírozású magyar filmek azért a korábbi évtizedekben is készültek, például a hatalmas sikert arató A miniszter félrelép (1997), amelyben nem volt állami támogatás, Andy Vajna adta és kalapozta össze a szükséges pénzt. A Ray Cooney színdarabján alapuló film bemutatását követően csaknem 663 ezer nézőt vonzott a mozikba, és ezzel azóta is őrzi első helyét a hazai nézettségi listán A miniszter félrelép. A következő időszak nagy kérdése lesz, hogy vajon le tudja-e taszítani a trónról a Futni mentem.
Szöllőskei Gábor megjegyezte: a független finanszírozású filmeknél még szorosabb produceri összefogásokra van szükség. Ezek az alkotások sokkal kevesebb pénzből készülnek, mint a Nemzeti Filmintézet által támogatottak, ugyanakkor a szakértő szerint
ha nincs állami forrás egy filmes munkában, az még előny is lehet abból a szempontból, hogy szabadabban lehet dolgozni, illetve a kreativitást is jobban elősegíti.
Nemcsak a már említett Fekete pont, hanem Reisz Gábor filmje, a Magyarázat mindenre (2023) is rangos díjakat kapott külföldön, ami a szakújságíró szerint egyértelműen azt jelzi, hogy a független filmekre jobban rezonál a nemzetközi szakma és a kritikusi közösség. Úgy gondolja, ezeknek a filmeknek a készítői olyan témákkal „operálnak”, amelyekre nagyon vevő a külföldi filmes közeg. Szöllőskei Gábor szerint mutat egyfajta tendenciát az, hogy a Saul fia, a Mindenki, valamint a Testről és lélekről sikerei után az utóbbi években nem került a szűkített shortlistre Oscar-díjra küldött magyar alkotás. Legutóbb 2020-ban Tóth Barnabás Akik maradtak című drámája kapott helyet a legjobb tíz filmet tartalmazó rövidített listán a legjobb nemzetközi játékfilm kategóriában.
A szakértő szerint leginkább azzal indokolható az, hogy ennyire háttérbe szorultak a magyar filmek az Oscar-jelöléseknél, hogy nem mindig a legmegfelelőbb filmet küldik a magyar illetékesek. Megítélése szerint sem a Post Mortem, sem pedig a Blokád nem volt erre alkalmas, Koltai Lajos Semmelweis című filmje viszont annál inkább, mert a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia főleg az ilyen típusú filmeket értékeli.
Szöllőskei Gábor szerint a magyar döntéshozóknak érdemes lenne megvizsgálniuk, hogy az elmúlt években milyen magyar filmek kaptak komoly elismeréseket az egyes nemzetközi filmfesztiválokon, mert ez ad egy képet a külföldi filmes szakma felfogásáról, igényeiről és szemléletvilágáról. A szakértő úgy véli, ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével hatékonyabban ki lehetne választani évről évre olyan magyar indulót, amely „labdába rúghat” az Oscar-jelöléseknél.
(A nyitóképen: jelenet Herendi Gábor Futni mentem című filmjéből, amelyben a Dorina nevű szereplőt Tenki Réka, Katát pedig Lovas Rozi alakítja.)