Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje az EU-tagországok külügyminisztereinek találkozóját követõ sajtóértekezleten Brüsszelben 2026. május 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Drónokra mennek az első EU-s hitelmilliárdok júniusban

Ukrajna már júniusban megkapja a 90 milliárd eurós hitel első részletét, a pénzösszeg közvetlenül a drónok gyártásra és beszerzésére fog irányulni, amelyek jelenleg kulcsfontosságú képességet jelentenek az orosz erők visszaszorításában – közölte Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.

A tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követő keddi sajtótájékoztatóján Kallas hangsúlyozta: noha a 90 milliárd eurós hitel Ukrajnának már biztosított, a kétoldalú, országok közötti támogatásoknak folytatódniuk kell, ahogy további szankciókra is szükség van Oroszországgal szemben.

Az Ukrajnának nyújtani tervezett biztonsági garanciákkal kapcsolatban közölte, hogy amint életbe lép a fegyverszünet, az EU megerősíti műholdközpontjának kapacitását, hogy támogatást nyújthasson a tűzszünet figyelemmel követéséhez, továbbá az orosz árnyékflotta hajóinak felkutatásához az uniós szankciók megkerülésének felszámolása érdekében.

„Oroszország hosszú távú szembenállásra készül a Nyugattal” – hívta fel a figyelmet Kallas. Véleménye szerint az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tesztelni meri-e az európai védelmet, csak Európán múlik.

„Az elrettentés akkor működik, ha hiteles, a gyengeség csak agressziót vált ki” – fogalmazott.

Kallas azon véleményének adott hangot, hogy az orosz elnök kijelentései azt mutatják, hogy nincs erős pozícióban. Putyin azonnal véget vethet a háborúnak, ha felhagy a civilek és a civil infrastruktúra bombázásával, és kivonja csapatait Ukrajnából. Ez ilyen egyszerű – hangoztatta Kallas, majd hozzátette: van lehetőség a háború lezárására.

„A világ legfontosabb hajózási útvonalának lezárása tarthatatlan”

Az iráni konfliktussal kapcsolatban a főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU támogat minden diplomáciai kezdeményezést, mely kiutat kínál, és megakadályozza a további eszkalációt. A Hormuzi-szorosra utalva kijelentette: a világ legfontosabb hajózási útvonalának lezárása „tarthatatlan”. Szavai szerint az EU haditengerészeti műveletei a régióban létfontosságú szerepet játszhatnak az energia- és kereskedelmi forgalom helyreállításában. Az Aspides vörös-tengeri misszió már most döntő fontosságú hozzájárulást nyújt a hajózás védelméhez, de tevékenysége kiterjeszthető a Hormuzi-szorosra is – hívta fel a figyelmet.

Kaja Kallas a nap folyamán korábban „intő jelnek” nevezte, hogy az Egyesült Államok várhatóan csapatokat von ki Európából és nem telepít közepes hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket és egyéb fegyvereket Németországba.

„Ez egyértelműen jelzi számunkra, hogy valóban fel kell gyorsítanunk a védelmi ipart, a közös beszerzéseket, és képesnek kell lennünk arra, hogy saját magunk állítsuk elő a szükséges védelmi képességeket” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×