Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Cambridge, MA - June 20: Portrait of Mikey Shulman, co-founder of Suno.
Nyitókép: Barry Chin/The Boston Globe/Getty Images

A Suno alapítója szerint az emberek nem szeretnek zenélni, az MI időt spórol nekik

A zenegeneráló mesterségesintelligencia-startup alapítója, Mikey Shulman úgy véli, az emberek anélkül szeretnének zenét csinálni, hogy erre időt és energiát kellene fordítaniuk.

Mikey Shulman, a zenére specializálódott generatív mesterségesintelligencia-startup alapítója és vezérigazgatója a 20VC podcastban azt mondta, szerinte az emberek nem élvezik a zenélést - írja a 404media.co.

"Mi nem csak egy olyan céget hoztunk létre, ami segít a jelenlegi alkotóknak 10 százalékkal gyorsabban vagy 10 százalékkal könnyebben zenét készíteni. Ha egymilliárd ember zenéjére szeretnél befolyással lenni, akkor ugyanennyi ember számára kell valamit létrehozni" - mondta a cégvezér. Hozzátette, az első és legfontosabb lépés, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a zenealkotás örömét, ami hatalmas előrelépés a mostani állapothoz képest.

Véleménye szerint jelenleg nem élvezetes a zenekészítés, mivel sok időt vesz igénybe, sok gyakorlás szükséges hozzá, és jól kell játszani egy hangszeren vagy jártasnak kell lenni egy zenei szoftverben.

Úgy gondolja, a többség nem igazán évezi a zenekreálással eltöltött idő nagy részét.

A Suno úgy működik, mint a többi népszerű generatív MI, azaz szöveges parancsok alapján "alkot" zenét a felhasználónak. A betanításához nagy mennyiségű, szerzői jog által védett művet használtak fel, ami miatt a Suno jelenleg is perben áll több zeneipari nagyvállalattal.

Mikey Shulman sajnálatát fejezte ki a beszélgetés során, hogy a zenei vállalatok beperelték, szerinte a Suno és a hozzá hasonló generatív MI-k elkerülhetetlenül hozzáférést fognak biztosítani az emberek számára a zene készítéséhez és élvezetéhez, amivel mindenki jól fog járni, hiszen mind a közönség, mind az ipar gyarapodni fog. Ugyanúgy, ahogy az elektronikus zene, a digitális rögzítőeszközök és más technológiák elterjedése is tette.

A műsorvezető rávilágított, hogy nem mindenki tekinti nyűgnek a tanulási folyamatot, sőt, kifejezetten jó érzés, amikor az ember saját erejéből elér valamit. A futáshoz hasonlította, ami szintén egy komoly kihívást jelentő tevékenység, és sokan élvezik, ahogy egyre jobbak lesznek benne. Mikey Shulman erre azt válaszolta:

"A legtöbb ember feladja a próbálkozást, mert nehéz, ezért úgy vélem, az emberek kicsi és elfogult része csupán az, aki valóban beleszeret a futásba."

Mint írják, a cégalapító újra és újra azt ismételgette, hogy a Suno képes lesz akkorára növelni a zeneipart, mint a videojáték-ipar, azáltal, hogy mindenki számára elérhetővé teszi. Arról azonban megfeledkezik, hogy a legnépszerűbb játékok egyáltalán nem könnyűek, sőt, némelyikben évekig tart mesteri szintre fejlődni.

Az alapító-vezérigazgató később az interjú során leszögezte: a Suno minden alkalmazottja mélységesen szereti és tiszteli a zenét.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×