eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kóbor János énekes a megalakulásának 55. évfordulóját ünneplő Omega együttes koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2017. december 28-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Kétszáz órán át beszélt Kóbor János - könyvbe öntötték

Kóbor János, Omega együttes énekese több mint kétszáz órányi interjúsorozatban mesélte el a zenekar történetét. A Kóbor - Az utolsó interjú című kötet három évvel a zenész halálát követően, csütörtökön jelenik meg.

"Még újságíróként dolgoztam, amikor 2010-ben Mecky-vel, azaz Kóbor Jánossal először találkoztam, kedves és közvetlen emberként ismertem meg. Régóta tervezett egy könyvet az Omegáról, aztán úgy alakult, hogy 2019-ben, Trunkos András menedzser kezdeményezésére elkezdtünk dolgozni egy köteten, és egy éven át tartott a beszélgetéssorozatunk" - idézte fel Csatári Bence. A szerző a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa, rocktörténész.

A megjelenés különböző okokból több éven át húzódott, közben, 2021 decemberében elhunyt az énekes. A kötet most a Helikon Kiadó gondozásában jelenik meg, csaknem 450 oldalon, fotókkal gazdagon illusztrálva.

"A beszélgetések során időrendben bontakozik ki Kóbor János és az Omega története, és minden fejezet elején olvasható egy néhány oldalas általános áttekintés az adott időszakról. A könyvből kibontakozó Omega-sztori szubjektív, hiszen Kóbor meséli el, és ismert, hogy a zenekar tagjai nem mindenben értettek egyet. Ezért is jó, hogy korábban már születtek a témában művek, hiszen Mihály Tamás, Molnár György visszaemlékezése, a Benkő László halála után megjelent könyv, vagy a hatvanas években Omega-tag Kovacsics András könyve a mostanival szerintem jól kiegészíti egymást" - fogalmazott a szerző. (Ide sorolhatók továbbá a Bálint Csaba Beatinterjúk-sorozatában megjelent beszélgetések az Omega név felvétele előtti tagokkal.)

Kóbor több olyan dolgot mesél el, amire mások másként emlékeztek. Erre példa, hogy Benkő László szerint az Omega-tagok 1969-ban Angliában szavaztak arról, kint maradjanak-e vagy sem, amit az énekes tételesen cáfolt. "Ez a könyv nem zsinórmértéke az Omega történetének, de az biztos, hogy Benkő mellett Kóbor volt az, aki végig jelen volt a zenekar történetében, 1962-től egészen 2020-2021-es halálukig".

Csatári Bence kitért arra, hogy a frontember által elmondottakból számos, eddig kevesek által ismert történet bontakozik ki. Ezek közé tartozik, hogyan szerezték be a hetvenes évek elején a nyugat-európai COCOM-listán (csúcstechnológiai termékeket tartalmazó feketelistán) szereplő hangtechnikai berendezéseket. "Számos érdekességet tudhatunk meg Kóbor Jánosnak az Omegán kívüli életéről, így azt is, miként tudta megőrizni hét évig hallgatói státuszát a Műegyetemen".

A szerző szólt arról, hogy Kóbor számára élete végéig fájó pont maradt, ahogy Laux József és Presser Gábor 1971-ben az Omegából átlépett az LGT-be az ORI-turné utolsó állomása után. "Azután az Omegát mondvacsinált okokkal akarták parkolópályára tenni, de ez nem sikerült". Hasonlóan gyógyulatlan seb maradt Kóbor számára, hogy bár a hatvanas évek végén kétszer is turnéztak Angliában, mégsem tudtak ott befutni.

"Az énekes a Bellaphon német lemezkiadóhoz való 1973-as szerződést tekintette a zenekar csúcsteljesítményének. A zenekar az ezt követő években ismert lett Nyugat-Európában, és bár az Omega a szocialista rendszer korlátozásai miatt sem lehetett világsztár, albumaik több százezer példányban keltek el a nemzetközi piacon. A Timerobber-ből több mint egymillió darabot adtak el angol nyelvterületen" - sorolta a szerző.

Kóbor János az utolsó, 2020-ban megjelent Omega-lemezt, a Testamentumot a zenekar életműve összegzésének szánta. "Még voltak tervei, az Omegával is. Élni akart, de nem oltatta be magát a covid ellen, úgy gondolta, elég erős ahhoz, hogy azt anélkül leküzdje" - tette hozzá Csatári Bence.

Mint fogalmazott,

az Omega minden idők legsikeresebb magyar zenekara volt,

amely hosszú története során számos generációhoz tudott szólni.

Az együttes 1962-ben alakult; 1971-től működő, legtovább tartó felállásában Benkő László (billentyűs hangszerek), Debreczeni Ferenc (dob, ütőhangszerek), Kóbor János (ének), Mihály Tamás (basszusgitár) és Molnár György (gitár) szerepelt. A zenekar világszerte több mint 50 millió albumot adott el, és egészen 2020-ig aktív volt - Benkő László és Mihály Tamás 2020 novemberében, Kóbor János 2021 decemberében hunyt el. Az együttes összes felvételének újrakiadása 2022 augusztusában indult és a 21-ik kiadványnál tart.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×