A csernobili atomerőmű-katasztrófa 1986. április 26-án történt a Szovjetunióban, azon belül Ukrajnában, Pripjaty és Csernobil városok mellett. Az első napokban Magyarországra sem érkeztek ezzel kapcsolatosan hírek, csak jóval később.

Magyarországra április 30-án érkezett meg az első felhő – mondta el az InfoRádióban Aszódi Attila egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja, atomenergetikai szakértő, aki hozzátette: nagyon lényeges érteni, hogy hozzánk nem Ukrajnából közvetlenül jött a szennyeződés, hanem abból a felhőből kaptunk, ami Északnak, Skandináviának ment, és utána a meteorológia változása következtében délnek fordult.

Magyarországon ott volt a legjelentősebb a szennyeződés, ahol csapadékkal járt a felhő elhaladása. Ez alapvetően Budapest és környéke, illetve Győr-Sopron megye, ide hullott a legnagyobb rész. Kelet-Magyarország kapta a legkevesebbet – érdekes, hogy ez épp az Ukrajnához legközelebbi rész –,

és az ország többi területe átlagos értéket kapott.

Azt mutatják az egykori mérések, hogy körülbelül négyszeresére, ötszörösére nőtt a háttérsugárzás értéke, amikor ezek a felhők megérkeztek. Május 1., május 2. magasságában a normál érték 4-5-szöröse volt ezeken a kiemelt területeken mérhető Magyarországon. Ez a 4-5-szörös érték nyilván szignifikánsan nagyobb, mint a normális érték. A dóziskövetkezmények is jól tudhatóak.

„Annyit hozzá kell tegyek, hogy

ez a 4-5-szörös érték nem extrém nagy.

Nyilván szignifikánsan nagyobb, de hogyha valaki mondjuk átrepül az Atlanti-óceánon 12 ezer méter magasan, akkor ott a normál érték negyvenszerese vagy harmincszorosa mérhető. Tehát ehhez képest kisebb értékről van szó. De egyértelműen, még egyszer hangsúlyozom, hogy Magyarországon is megemelkedett a térsugárzás értéke” – fogalmazott a szakértő.

„Magyarországon ugyanúgy megjelent a jód a tejben, sokkal kisebb mértékben, mint az érintett szovjet területeken. A hatóságok akkor, 40 évvel ezelőtt Magyarországon mindent mértek. Összességében azt tudom így utólag mondani, hogy a döntéseik helyesek voltak, nem volt indokolt jódtablettát osztani Magyarországon, mert nagyobb lett volna a kockázat, ami a nagy mennyiségű jód beviteléből származik. Figyelték a tejet, és azt ajánlották, hogy a gyerekek csak nagy gazdaságokban előállított tejet fogyasszanak. A tejet hígították, tehát nem fordult elő az, hogy valamelyik fogyasztási körzetben extrém magas jódkoncentrációjú tejet adtak volna. Úgyhogy összességében azt lehet mondani, hogy

nagyjából a természetes háttérsugárzás egyéves adagjának a 40 százalékát szenvedte el a magyar lakosság átlagosan pluszban a csernobili baleset következtében,

ebből a 40 százalékból 20 százalékot az első évben, és utána a másik felét a teljes élettartamunk alatt elosztva” – mondta Aszódi Attila.

A kérdésre, hogy milyen most, az orosz–ukrán háború idején Csernobil térsége, veszélyeztetett-e az erőmű és környéke, a szakértő azt mondta: abszolút veszélyben van. Megfogalmazása szerint a katonák óriási butaságokat csináltak a lezárt zónában. Amikor elindult 2022 február végén az orosz támadás Ukrajna ellen, egy egység bement a lezárt zónába is, és pont a legnagyobb szennyezettségű vörös erdőnél ásták be magukat, teljesen feleslegesen nagy háttérsugárzásnak kitéve magukat. Aztán azzal, hogy katonai járművek mozogtak a lezárt területen, felvertek egy csomó port. Csernobilban a lezárt zónában nagyon sok radioaktív por van, tehát a porral külön vigyázni kell – ez is nagy hiba volt. Aztán végül az oroszok kimentek erről a területről.

A másik esemény, amit kiemelt, az az, hogy

2025 februárjában egy orosz drón eltalálta az új, hermetikusan zárt védőépületet.

A szarkofág fölé 2019-ben húztak fel egy új védőépületet. Ez több milliárd euróba került, amit elsősorban európai donorok adtak össze. De az oroszok kilyukasztották egy drónnal, és több évbe, illetve több százmillió euróba fog kerülni a kár kijavítása.

Ez Aszódi Attila szerint azért lényeges, mert a régi szarkofág, amit 1986-ban körülbelül 9 hónap alatt építettek meg, annak idején 20 évre készült, és eleve nem volt hermetikus, ráadásul nagyon jelentősen veszített az épségéből. Úgyhogy fennáll annak a veszélye, hogy a régi szarkofágból esetleg ledőlnek faldarabok vagy összeomlik, és ilyenkor nagy mennyiségű radioaktív por szabadulhatna ki.

„Nagyon lényeges, hogy ez maradjon benn ebben az új védőépületben, emiatt nagyon fontos, hogy helyreállítsák a hermetikusságát. De az is fontos feladat lesz, hogy az új védőépületben lévő daruk és egyéb szerkezetek segítségével lebontsák a régi szarkofágot, kinyerjék alóla az ott lévő nagyjából 200 tonnányi nukleáris anyagot, és biztonságba helyezzék, hogy utána az egész erőművet – benne a négyes reaktort is – le lehessen bontani – mondta el az InfoRádióban Aszódi Attila egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja, atomenergetikai szakértő.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette.