eur:
409.87
usd:
376.1
bux:
74396.03
2024. november 5. kedd Imre
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter ajándékba ad Schmidt Máriának, az ötvenhatos emlékév kormánybiztosának a forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából újrapalackozott, 1956-os évjáratú, 5 puttonyos tokaji aszúból egy üveggel az 1956, a palackba zárt történelem című sajtóeseményen a minisztériumban 2016. október 27-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Schmidt Mária: a Terror Háza létrehozása tabudöntés volt

A "megmondóelit", amely továbbra is az ellenőrzése alatt tartotta a nyilvánosságot, ellenérdekelt volt a kommunizmus bűneinek leleplezésében - vélekedett a Teror Háza Múzeum főigazgatója.

Magyarország térsége 1990-re újra szabad és független nemzetállamokba rendeződött, azonban hamar jöttek a csalódások: "a nyugati fejlettek (...) szemrebbenés nélkül összebútoroztak a kommunistákkal azért, hogy kivásárolhassák a piacainkat és a médiánkat" - jelentette ki a Terror Háza Múzeum főigazgatója csütörtökön Budapesten, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett konferencián.

A múzeum és a Szent István Intézet közös,

Vörös csillag a kereszt ellen

című eseményén Schmidt Mária azt mondta, hogy a rendszerváltoztatáskor még nem ismerték a Nyugatot, tele voltak tévképzetekkel. Azt hitték, hogy éles határvonalat húznak majd a diktatúra és a demokrácia közé, bíróság elé állítják a kommunista uralom szörnyűségeinek felelőseit, de nem ez történt.

Azok a "megmondók", akik évtizedeken keresztül igazolták a kommunisták tetteit, ettől kezdve a neoliberális gazdaságpolitikai érdekek és az amerikai típusú liberális demokrácia egyedül üdvözítő volta mellett kardoskodtak ugyanolyan kérlelhetetlen magabiztossággal, mint korábban a szovjetek felsőbbrendűsége mellett - hangoztatta a főigazgató.

Úgy fogalmazott: a "megmondóelit", amely továbbra is az ellenőrzése alatt tartotta a nyilvánosságot, ellenérdekelt volt a kommunizmus bűneinek leleplezésében, ellehetetlenítette az igazságtételre irányuló erőfeszítéseket, ahogyan azok a "nyugati enyhülők" is, akik évtizedeken át "elhazudták a kommunista rendszer bűnös természetét".

"Kezdtünk rádöbbenni, hogy a fejlettek milyen elvtársias viszonyt is ápolnak a pártállami nomenklatúra fiatalabbjaival,

a gazdasági élet meghatározó szereplőivel, az egyre fontosabbá váló neoliberális közgazdász megmondókkal"; rájuk támaszkodva tudtak "nyugati csókosaik" gyorsan és olcsón privatizálni - jelentette ki Schmidt Mária, hozzátéve: "cinkostársak voltak", egy nyelvet beszéltek.

"Sem az itteni továbbszolgálók, sem nyugati elvbarátaik nem voltak érdekeltek abban, hogy legalább a pártállami múlt legkirívóbb gazemberségeit számon kérjük" - hangoztatta.

A főigazgató szerint a Nyugat azért beszél mindig kizárólag a nácizmusról, soha nem említve a kommunizmust, hogy ne kelljen magyaráznia, miért "vívott közösen békeharcot" a szovjetekkel, tárgyalva, kereskedve, "parádézva" velük.

Nem volt meglepetés, hogy a német neomarxista elit szobrot állított Marxnak és Leninnek is - jegyezte meg Schmidt Mária.

Kijelentette, hogy a Terror Háza Múzeum létrehozásával tabukat döntöttek, ezzel magukra haragították azokat, akik a múlt értelmezésének monopóliuma felett őrködtek.

A kommunizmus azért omlott össze mindenütt kártyavárként, nem hagyva maradandó kulturális értékeket, mert valójában nem kínált semmit, a pusztítás ugyanis nem teremt - jelentette ki a főigazgató.

Szavai szerint a Terror Háza Múzeummal arra törekedtek, hogy a bűn ne maradjon büntetlen, hogy végre neki lehessen kezdeni a gyászmunkának.

Köszönetet mondott a több mint 7 millió látogatójuknak és minden támogatójuknak.

"Nélkülük nem tudtuk volna teljesíteni azt a vállalásunkat, hogy megakadályozzuk az egyéni felelősség kollektív felelőtlenséggé maszatolását" - jelentette ki Schmidt Mária.

Az eseményen Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége is részt vett.

A Terror Háza Múzeumot éppen húsz éve, 2002. február 24-én nyitották meg, ezt is felelevenítették a konferenciával. A kommunizmus áldozatainak emléknapjává február 25-ét nyilvánította az Országgyűlés 2000-ben.

Schmidt Mária a közelmúltban az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. A teljes beszélgetést alább meghallgathatja, megtekintheti.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 12:36
2024. november 4. 10:41
×
×
×
×