Infostart.hu
eur:
387.06
usd:
328.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Márta István, a szervező Zsolnay Örökségkezelő NKft. ügyvezetője a május 16. és 20. között a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben megrendezésre kerülő Zsolnay Fesztivál sajtótájékoztatóján a Budapest Music Centerben 2013. április 18-án.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Márta István: ha fontosak a fesztiválok, akkor lépni kell a megmentésükért

Több támogatási javaslatot is megfogalmazott a Magyar Fesztivál Szövetség a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetre. A szervezet elnöke az Inforádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy az idei nagy fesztiválok mintegy 80 százaléka marad el.

A Magyar Fesztivál Szövetség legalább 4–5 területen tartana szükségesnek azonnali lépéseket. Egyebek mellett a járuléktámogatások kérdésében – emelte ki Márta István, rámutatva, hogy a vendéglátósok és szállásadók július 1-jével véget érő támogatását most a fesztiválokra kellene alkalmazni, ami az igazolt működés egy részét kompenzálhatná. Magyarán, hogy azok a fesztiválok, amelyek láthatóan próbálkoztak megszervezni valamit, kapjanak némi segítséget, hogy túléljenek – fogalmazott. De fontosnak nevezte az oktatást és továbbképzést is, például a technikusok számára, ugyanis jó eséllyel sok szakmabéli már nem fog szerinte visszatérni a pályára.

Az említetteken túl

a belépőjegyeket érintő áfa kérdése sem elhanyagolható

– folytatta a szövetség elnöke, aki szerint a csökkentése nemcsak a közönségnek kedvezne, hanem egyben versenyképesebbé is tenné a hazai rendezvényeket az európai piacon. Vagyis ha a jelenlegi 27, illetve a szabadtéri, ezer főnél nagyobb fesztiválok esetében érvényes 18 százalékos áfát

5 százalékra csökkentenék.

Mint fogalmazott, ha fontosak a fesztiválok, és annak turisztikai és kulturális értékei, hozadékai, akkor ezen érdemes elgondolkodni, és egységesíteni, átláthatóbbá tenni a pályázatokat a jövőben, hogy például ne legyenek párhuzamosságok.

A fesztiválok 80 százalékának lőttek

Az InfoRádió Aréna című műsorában az is elhangzott, hogy míg a Magyar Fesztivál Szövetség Covid-munkacsoportja márciusban még azzal számolt, hogy a hazai nagy fesztiválok 60 százaléka maradhat el, addig a valóság mára már 80 százalékot mutat. Felméréseik szerint a legnagyobb bukást a nyereségorientált fesztiválszervezők szenvedik el, míg az önkormányzati vagy részben kormányzati fenntartású rendezvények esetében nagyobb a túlélés lehetősége.

Vagyis a független alapítványok, egyesületek meglehetősen rosszul járnak, ezért esetükben minél előbb szükségesnek tartaná a szövetség a pályázati pénzek felszabadítását. Az elnök megjegyezte, a Nemzeti Kulturális Alap kulturális fesztiválok kollégiumának tagjaként ő is ezért lobbizik, más időpontok, akár tartalmi változások alkalmával is – tette hozzá.

A szakember arra is kitért, a kormányzat jelenleg sokféle „szálon” igyekszik segíteni a szakmai hátteret,. Eddig nem nagy összegekről volt szó, miután mindenki azzal számolt, hogy vége lesz a pandémiás időszaknak, de

a Magyar Turisztikai Ügynökség most 7,420 milliárd forintot is beletesz a közösbe,

amiből kifejezetten 700 milliós keret a könnyűzenei fesztiválok megsegítésére van elkülönítve. Ennek koordinálására Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Lobenwein Norbert által vezetett grémiumot bízta meg, amelyben a Magyar Fesztivál Szövetség is képviselteti magát. A 700 milliós támogatást azok között a fesztiválok, illetve zenekarok között fogják szétosztani, amelyek a legtöbbet léptek és lépnek föl.

A garázskoncertekre kitérve megjegyezte, tudomása szerint 4,5 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek részét képezi a cigányzenészek 800 milliós támogatása. Ezen felül pedig van még 2,120 milliárd forint a kluboknak is.

A szövetség elnöke végezetül kiemelte: most azért küzdenek, hogy a többi kultúrahordozó, művészeti missziót teljesítő fesztiváloknak hogyan lehetne hasonló alapelvek alapján segítséget nyújtani.

A teljes interjú alább meghallgatható:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×