Az eddigi ismereteink szerint az emberi eredetű metánkibocsátásnak nagyjából bő egyharmada köthető a fosszilis tüzelőanyagok kitermeléséhez, szállításához, elégetéséhez, valamivel kevesebb, mint egyharmadot ad az állattenyésztés - beleértve a kérődzők emésztéséhez és a trágyakezeléshez kötődően keletkező metánt is -, a maradék egyharmadot pedig a szerves hulladékok, a szennyvíz-kezeléséhez és a rizstermeléshez lehet kötni - mondta az InfoRádióban Haszpra László légkörkémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa. A rizstermelésnél ugyanolyan folyamatok zajlanak, mint a mocsarakban. Szavai szerint

jelenleg a teljes metánkibocsátás körülbelül fele származik az emberi tevékenységekből, a többi természetes folyamatok eredménye.

A természetes viszonyok között a mocsaras, lápos, tőzeges, vizenyős területek bocsátanak ki nagy menyiségben metánt - az oxigénmentes környezetben zajló szervesanyag bomlás termeli az üvegházhatású gázt. "Ez teszi ki a természetes kibocsátás körülbelül felét" - mondta Haszpra László. Körülbelül a harmada a folyókból és tavakból származik, mivel lényegében hasonló folyamatok zajlanak ott is. A maradék pedig a vadon élő állatok - a kérődzők mellett a termeszek - emésztőrendszeréből származik. Van emellett a geológiai forrásból - vulkanikus, geotermikus területekről származó kibocsátás és a metán-hidrából származó kibocsátás.

A légkörfizikus szerint a permafrosztból, vagyis az örök fagyott talajokból a klímaváltozás hatására felszabaduló metán mennyisége is számottevő, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem növekszik jelentősen az innen a légkörbe kerülő mennyiség.

"A permafrosztból úgy tűnik, hogy inkább szén-dioxid kerül ki a levegőbe, és kevésbé metán"

- jegyezte meg Haszpra László. Hozzátette, hogy ha tovább növekszik a felmelegedés, akkor az utóbbi folyamat erősödni fog.

Szavai szerint a szén-dioxid lényegesen erősebben hat a felmelegedési folyamatokra. "Ott szokott félreértés lenni, amikor azt mondják, hogy a metán egy hatékonyabb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ennek oka, hogy a metán rövidebb, egy-két évtizedes távlatban nyolcvanszor hatékonyabb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Utóbbiból azonban lényegesen több kerül a légkörbe, és a légköri koncentrációja is kétszázszor magasabb" - tette hozzá a légkörkémikus. Elmondta, hogy végső soron a szén-dioxid a meghatározóbb a légkör üvegházhatásában és az éghajlatban, igaz, a metán sem elhanyagolható, a hozzájárulása jelenleg körülbelül olyan 15 százaléknyi.