Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla

Meghalt Bónis Ferenc zenetörténész

A magyar zenetudomány kiemelkedő alakja, mások mellett Kodály Zoltán és Bárdos Lajos tanítványa 87 évet élt.

A Széchenyi-díjas zenetörténész december 3-án hunyt el váratlanul az otthonában. Temetéséről később intézkednek - közölte a Magyar Kodály Társaság.

Bónis Ferenc a magyar zenetudomány kiemelkedő alakja volt, rendkívül gazdag és szerteágazó szerzői és szerkesztői életművet hagyott az utókorra elsősorban Kodály és Bartók vonatkozásában, de nevéhez fűződik a 19. századi zenetörténeti kutatások megindítása is.

Dolgozott a Magyar Rádióban, a Magyar Tudományos Akadémia Bartók Archívumában, a Zenetudományi Intézetben és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A Magyar Kodály Társaság elnöke volt 1992 és 2007 között, emellett elnöke volt az Erkel Társaságnak is.

Bónis Ferenc 1932. május 17-én született Miskolcon. 1957-ben a Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán szerzett diplomát, 1950-től a rádió lektor-gyakornoka, műsorszerkesztője, 1970-től rovatvezető, 1993-tól szerkesztőségvezető, 1994 és 1996 között vezető szerkesztő, 1972 és 1981 között a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. A zenetörténész 1961 és 1973 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bartók Archívuma, majd a Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa, 1959-től a Magyar Zenetudomány, 1968-tól a Magyar Zenetörténeti Tanulmányok című könyvsorozat, 1977-től Szabolcsi Bence életműkiadásának szerkesztője volt.

Az 1990-es években vendégprofesszorként a kölni egyetemen magyar zenetörténetet tanított, 1987-ben a zenetudományok kandidátusa, 2003-ban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora lett. Könyvei és előadásai idegen nyelven is megjelentek, 2017-ben adták ki Pictures of a Life című, Bartók Béla életét, életművét fotók és dokumentumok segítségével ismertető angol nyelvű kötetét.

A tudós 1973-ban Erkel Ferenc-díjat, 1979-ben Szabolcsi Bence-díjat kapott, 2008-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki a magyar zenetudomány fejlődése és ápolása, különös tekintettel Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály műveinek megismertetése és népszerűsítése érdekében végzett munkásságáért.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×