eur:
399.4
usd:
367.02
bux:
0
2025. március 17. hétfő Gertrúd, Patrik

Elbúcsúzott a magyar származású sztárénekes

Búcsút mondott színpadi pályafutásának szerdán este utolsó fellépésével a müncheni Bajor Operában a sztárszoprán Edita Gruberova.

A 72 éves ünnepelt operacsillag, akinek pályafutása több mint 50 éve kezdődött, utolsó fellépésén Donizetti Roberto Devereux című operájában Erzsébet királynő szerepét énekelte Christof Loy produkciójában. A dívát 20 perces taps köszöntötte az előadás végén.

"Edita Gruberova a tökéletes primadonna, egyedülálló, nagyszerű díva" - méltatta egy alkalommal Nikolaus Bachler, az operaház intendánsa.

Gruberova 1946. december 23-án született Pozsonyban, és nagyon szerény körülmények között nőtt fel. Apja alkoholista volt, de magyar származású anyjával nagyon szoros kapcsolatban állt. A hétköznapok brutalitása elől az éneklés nyújtott menedéket otthon, az iskolai kórusban és később a rádió gyermekkórusában. "Az éneklésben mindig menedéket találtam, édesanyám is szeretett énekelni, tőle örököltem a hangomat" - mesélte a bajor rádiónak adott interjújában 2015-ben.

Egy lelkipásztor biztatására beiratkozott a pozsonyi konzervatóriumba, és 1961 és 1968 között ott tanult. Ezt követően gyorsan ívelt fel karrierje: a Bécsi Állami Operában debütált 1970-ben Mozart Varázsfuvolájában, az Éj királynőjének szerepében. A Bajor Operában 1974-ben énekelte el először ezt a szerepet. A nemzetközi hírnevet 1976-ban Richard Strauss Ariadné Naxoszban című operájával szerezte meg, rövidesen már Milánó, New York, Madrid és Párizs operaszínpadain aratott sikert, és Budapesten is többször fellépett.

Rendkívüli tehetsége miatt az operarendezők bátran bíztak rá ritkán előadott operákból technikailag nehéz szerepeket is.

Gyakran nevezték a "koloratúra királynőjének",

2010-ben pedig a Wiener Zeitung "a belcanto örökös főpapnőjeként" írt róla.

Az énekesnő elmondta, hogy bár az operaszínpadot otthagyja, továbbra is vállalja fiatal tanítványok mentorálását.

Címlapról ajánljuk
Európa komolyabban fegyverkezne, de ebből a nemzetgazdaság is profitálhat
Jólét vagy biztonság?

Európa komolyabban fegyverkezne, de ebből a nemzetgazdaság is profitálhat

A NATO-ban már idén három százalékra emelhetik a tagállamok GDP-arányos védelmi költésének minimumát, az Európai Unió pedig 800 milliárd euróból fegyverkezne. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: számos kutatás bizonyítja, hogy a védelmi kiadások növelése pozitív hatással lehet a nemzetgazdaságra, az infrastruktúra fejlesztésével pedig az emberek is jól járnak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
Nem várt helyről szálltak bele Brüsszel válaszcsapásába

Nem várt helyről szálltak bele Brüsszel válaszcsapásába

Franciaország miniszterelnöke, François Bayrou vasárnap bírálta az Európai Bizottság döntését, amelynek értelmében több amerikai termékre, köztük bourbonra vetettek ki büntetővámokat az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi konfliktus részeként. Bayrou szerint hiba volt Kentucky whiskyt célba venni, mintha az jelentős kereskedelmi fenyegetést jelentene. A politikus szerint Brüsszel egy régi listát használt fel anélkül, hogy azt alaposan átnézte volna – számolt be a Politico.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×