A bécsi Albertina Múzeum kiállítása Monet festői stílusának alakulásán vezeti keresztül a látogatókat; a realizmustól az impresszionizmusig, majd a színek, fények vizsgálatán át az absztrakt expresszionizmus útját előkészítő munkáiig. Csaknem száz alkotást vonultat fel a tárlat.

"A kiállítás középpontjában az 1890-es években született ismert és sikeres munkái állnak,

s ezek visszatérő motívumai: a szalmabálák, a roueni katedrális, Crue látképe különböző napszakokban, más-más időjárási körülmények közt. Ez nyitott utat a 20. századi művészetének, amely harminc évvel később a giverny-i kései munkáihoz és a vízililiomokhoz vezetett" - mondta Klaus Albrecht Schröder, az Albertina igazgatója, aki az intézmény honlapjára készített videóban mesélt a válogatásról.

Az intézmény saját tulajdonában lévő három festmény mellé nemzetközi múzeumok és magángyűjtemények fontos műveit gyűjtötték össze a kiállításra.

Baán László az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy

bizonyos értelemben a magyar gyűjtemények nem tudnak versenyezni a bécsi intézményekkel,

hiszen például a Kunsthistorisches Museum a császári gyűjtemény örököseként jóval gazdagabb anyaggal rendelkezik, mint az 1870-es években megvásárolt Esterházy-gyűjteményre alapozott - és számos adományból nagy gonddal bővített - Szépművészeti Múzeum.

A Magyar Nemzeti Galéria - Szépművészeti Múzeum főigazgatója hozzátette: míg a Távol-Keleten gyakori, hogy kiállításokat vásárolnak, Európában ez egyáltalán nem jellemző.

"Sokkal inkább számít a saját gyűjtemény súlya, hogy mit tudunk mi kölcsön adni, amiért majd egyszer mi is kölcsön tudunk kérni.

Nem vagyunk egy birodalmi gyűjtemény, ezért noha vannak jelentős műveink, átfogó gyűjteményeink nagyon sok, nagy mestertől, de főműhiányosak vagyunk. A világ ezer legfontosabb képe közé csak elvétve kerül be szépművészetis gyűjtemény, de a legnagyobb nevek azért itt vannak" - mondta Baán László.

A Monet-kiállítás január 6-ig látogatható az Albertina Múzeumban.