Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Ösztöndíj az alkotótelepek történetének feldolgozására

Ösztöndíjat ad a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a magyarországi alkotótelepek történetének tudományos feldolgozására - mondta Fekete György, az MMA elnöke szombaton egy budapesti szimpóziumon.

A magyarországi alkotótelepek állami és önkormányzati támogatásáról, társadalmi elfogadottságáról és eredményeiről szóló, 25. Országos Symposion Találkozón Fekete György hangsúlyozta: a magyar művésztelepi és Symposion mozgalom a hatvanas évek végétől, a hetvenes évek elejétől a rendszerváltásig "a szocializmus kalodájába beszorított" művészeti világ párját ritkító európai teljesítménye volt.

A magyar alkotóművészet az alkotótelepi mozgalma révén tudott szinkronban maradni a világgal - tette hozzá.

Az MMA elnöke felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: az alkotótelepek történetének tudományos feldolgozása azonban szinte egyáltalán nem történt meg, ezért meg kell kérdezni a mozgalom kezdetének képviselőit, hogy mi történt akkor, továbbá bele kell helyezni képzőművészet, iparművészet akkori eseményeit egy politikai világba.

A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjat fog adni arra, hogy az alkotótelepeknek történetét tudományosan feldolgozza - mondta Fekete György, kiemelve, hogy az alkotótelepek történetének feltárására azonban csak 2-3 év áll rendelkezésre, mivel azt követően már nem fognak élni azok, akik abban a "hőskorban" voltak tevékenyek.

Felidézte: az MMA felhatalmazást kapott arra, hogy a kormánynak körülbelül fél év alatt 15-20 évre előre kialakítható kulturális stratégiai tervet készítsen.

Úgy fogalmazott: tudatni kell a tízmillió magyarral és a külföldön élő négymillió magyarral, hogy "itt olyan dolgok történnek a művészet területén", amelyeket nem méltányolnak eléggé a világban, és ennek a helyzetnek a megváltoztatására is ki kell találni egy stratégiát.

"Tíz-tizenöt év múlva úgy kellene beszélni Magyarországról Európában és a világon, hogy ha valami különlegeset akarsz, menj el Magyarországra. Ez pedig nem a világ követése, hanem a világ megelőzése szellemi értelemben, és vannak olyan művészeti ágak, ahol ez már sikerült" - jelentette ki az MMA elnöke.

Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett: a magyar kormány 2012 óta 1,6 milliárd forintot fordított arra, hogy a magyarországi alkotóházak, művésztelepek megújuljanak és nyugodt körülményeket biztosítsanak az alkotások létrejöttéhez. Hozzátette: idén 100 millió forinttal támogatja az állam az alkotóházak megújulását.

Fontosnak nevezte, hogy ne csak az épületek megújítását, hanem a programok megvalósítását is támogassák. A Nemzeti Kulturális Alapon keresztül 2014 és 2016 között mintegy 70 millió forintot fordítottak az alkotóműhelyek tevékenységére, egy-egy alkotótábor létrejöttére. Ez a pályázati lehetőség folytatódik, az alkotótáborok programjainak megvalósításához további forrásokat ad az állam.

A helyettes államtitkár azt mondta: a kultúra szerepe egyre hangsúlyosabbá válik a mai világban. A művésztelepeken létrejött alkotásoknak a kulturális alapellátás részeként el kellene jutniuk a legkisebb falvakig, a hátrányos helyzetű településekre.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×