Az angol, szuahéli és kikuju nyelven alkotó 78 éves író, akinek eredeti neve James Ngugi, a kenyai kikuju törzs tagja, az első modern kikuju regény írója. Akkor házasodom, amikor akarok című színpadi művének politikai üzenete miatt az 1970-es években börtönbe zárták. Az 1980-as években megjelent egyik esszéjében felszólította az afrikai írókat arra, hogy anyanyelvükön alkossanak, szakítsanak a gyarmati múlttal, és teremtsék meg az autentikus afrikai irodalmat.

Murakami Haruki világszerte nagy népszerűségnek örvendő japán író. Könyvei, például a Norvég erdő, a Birkakergető nagy kaland, az 1Q84-trilógia vagy a Kafka a tengerparton bestsellerré váltak nemcsak hazájában, hanem az egész világon. Műveit több mint ötven nyelvre lefordították.

A Ladbrokes fogadóiroda toplistáján a harmadik helyen álló Adonis - valódi nevén Ali Ahmad Szaid Eszber - szíriai költőt a modern költészet egyik legdominánsabb alkotójaként tartják számon, több mint húsz kötetet írt.

A negyedik helyre Philip Roth amerikai regényírót sorolták annak ellenére, hogy az író már 2012-ben bejelentette visszavonulását. Az ötödik helyen Jon Fosse norvég író áll. Nádas Péter a 11., Krasznahorkai László a 14. helyen van.

Az irodalmi Nobel-díj nyertesét csütörtökön délután egy órakor jelentik be. A hagyományoknak megfelelően eredetileg október 6-ra volt várható az irodalmi kategória nyertesének kihirdetése, a díjat odaítélő Svéd Akadémia azonban egy héttel elhalasztotta a bejelentést.

2015-ben Szvetlana Alekszijevics fehérorosz ellenzéki író kapta az irodalmi Nobel-díjat. Az eddig kiosztott 112 irodalmi elismerésből Alekszijevics díjával együtt mindössze 14 került női íróhoz, az utóbbi 25 évben azonban jobb volt a tendencia, a díjak harmadát nők kapták.

Az akadémia 1901 óta minden évben a hagyományokat szigorúan követve választja ki az irodalmi Nobel-díjast. A testület összetételét és munkáját pedig még régebbi, az akadémia alapításáig visszanyúló rendelkezések szabályozzák.

A svéd királyi akadémiák sorába tartozó testület az előírások szerint 18 fős, mindenki életre szóló tagsággal bír. Jelenleg írókból, nyelvészekből, történészekből, irodalomtudósokból és egy jogászból áll a testület, amelynek titkára - és ezáltal az akadémia vezetője - 2015 júniusa óta Sara Danius.

Az irodalmi kitüntetettről szóló döntést az akadémián belüli öttagú bizottság készíti elő. E testület tagjait három évre választják. A Nobel-díjról folytatott tanácskozások anyaga és a jelöltek listája 50 évig titkos.

A jelölési folyamat első lépéseként a bizottság szeptemberben 600-700 szervezetet, illetve személyt kér fel levélben, hogy tegyen javaslatot a következő évi díjazottra. Ajánlást korábbi díjazottak, nyelv- és irodalomtudósok, tudományos intézmények, illetve írószövetségek is tehetnek, saját magát senki sem jelölheti. Az indítványoknak legkésőbb január 31-ig kell beérkezniük Stockholmba.

Ezt követően a Nobel-bizottság áprilisra 15-20 fős névsort állít össze az akadémiának, majd a lista májusban ötfősre szűkül. Ezt követően az akadémia tagjai a nyár folyamán tanulmányozzák a jelöltek munkásságát, a bizottság tagjai pedig beszámolókat készítenek. Az akadémia tagjai szeptemberben találkoznak, hogy megvitassák a listán szereplő írók érdemeit. A díjazottról október elején döntenek: az akadémiai tagok legalább felének szavazatát elnyerő jelölt kapja az irodalmi Nobel-díjat.

Eddig 108 alkalommal 112 díjazottnak adták át az elismerést: négy alkalommal kapta megosztva két alkotó. A kitüntetést mindössze két jutalmazott utasította vissza: 1958-ban Borisz Paszternák szovjet írónak a szovjet rezsim nyomására kellett lemondania Nobel-díjáról, 1964-ben pedig Jean-Paul Sartre francia filozófus, regény- és drámaíró tartotta pacifizmusával nem összeegyeztethetőnek a díj átvételét. A kitüntetést 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940 és 1943 között nem osztották ki. Eddig egyetlen magyar író részesült az elismerésben: Kertész Imre 2002-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.