A szakember elmondta: a munkálatokat elsősorban az tette indokolttá, hogy az évek során - a leggondosabb őrzés mellett is - jelentős mennyiségű por rakódott a 120-szor 15 méteres képre.

A körképnek helyet adó Rotunda felújításakor, 2010-ben az épület beázott, csapadékvíz került a festmény felületére és ezzel por is mosódott a vászonra. A portalanítás mellett kisebb korrekciókra azért is szükség volt, mert az két évtizeddel ezelőtti átfogó restauráláskor felvitt festék is természetes módon öregszik - beszélt a részletekről a művész.

A körkép - ahogy a restaurálás teljes ideje alatt - a következő hetekben is látogatható marad, a munkálatok leglátványosabb részeit pedig nyitvatartási időben végzik el a szakemberek.

A monumentális alkotás története 1891-ben kezdődött. Feszty Árpád egyik párizsi útján megnézte Detaille és Neuville körképét, a Napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő: a bibliai özönvíz történetét akarta vászonra vinni. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Végül apósa, Jókai Mór beszélte rá, hogy fesse meg inkább a honfoglalást.

A magyarok bejövetele 1894 tavaszára készült el, több festőtársa - köztük Mednyánszky László - is segítségére volt a hatalmas munkában. A képet 1894. május 13-án mutatták be először a budapesti millenniumi kiállításon, a vásznat később lebontották és Londonba vitték a világkiállításra. 1909-ben került vissza Budapestre.

Eredeti épületét a Szépművészeti Múzeum építése miatt lebontották, ezért "ideiglenes" faépületben kapott helyet a Városliget mutatványosai között. A második világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadásban a körkép épülete és vászna is megsérült. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark kialakítása az 1970-ben kezdődött, s akkor határozták el, hogy Feszty körképe a restaurálás befejeztével oda kerül. Megkezdődtek a restaurálási munkálatok, és a Rotunda építése is, ami azonban 1979-ben abbamaradt. A vászon darabjait újra hengerekben raktározták el.

1991-ben egy lengyel csapat, az Ars Antiqua nyerte meg a körkép helyreállítását célzó pályázatot. A hányattatott sorsú Feszty-körképen a Henryk Lipowicz vezette restaurátorok öt év alatt hatalmas munkát végeztek, ugyanis az eredetileg 1700 négyzetméteres festményből csupán 800 négyzetméter maradt meg, a többit korabeli fotók alapján újra kellett festeni.