7 °C
Kertész Imre az elmúlt hónapokban betegen is részt vett az 1991-2001 közötti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében. Kertész Imrét a Magvető Kiadó saját halottjának tekinti.
A főváros, az Emmi és az MKKE búcsúzik az írótól
A főváros saját halottjának tekinti, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) közleményben búcsúzik a csütörtök hajnalban, életének 87. évében elhunyt irodalmi Nobel-díjas Kertész Imrétől.
"A Nobel-díjas magyar író halálával a magyar kultúrát pótolhatatlan veszteség érte" - írta Tarlós István. A Fővárosi Önkormányzat a 2002-ben Budapest díszpolgárává választott írót saját halottjának tekinti.
"Halála felmérhetetlen veszteség nemcsak a magyar, de az egyetemes kultúra számára is" - írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szintén megrendülését fejezte ki az író halálával kapcsolatban, mint írják, "Kertész Imre világirodalmi rangú életműve az egyetemes irodalmi kultúra maradandó, kikezdhetetlen értéke, nemzeti önismeretünk fontos igazodási pontja", halála az európai szellemi élet és a teljes magyar könyvszakma pótolhatatlan vesztesége.
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra.
1955 és 1960 között keletkezett írásai egy részét beépítette az 1960-tól 1973-ig írt első regényébe, a Sorstalanságba. A nyolcvanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert csak az évtized második fele és a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Lelkes fogadtatásra talált német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt Kiadó gondozásában jelentek meg. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
2002-ben a világon először magyar íróként Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia döntése indoklásában így írt: "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben." Kertész Imre 1975-ben megjelent, díjazott műve, a Sorstalanság máig az egyik legfölkavaróbb és leghitelesebb holokausztregény.
Főbb művei között van A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért, Felszámolás, a K. dosszié, Gályanapló, Valaki más: a változás krónikája, Európa nyomasztó öröksége, A végső kocsma, A néző - feljegyzések 1991-2001.
Számos elismerés mellett Kertész Imrét 1989-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 1997-ben Kossuth-díjat kapott és elnyerte a lipcsei könyvvásár nagydíja és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nagydíját. Herder-díjjal tüntették ki 2000-ben, egy évvel később pedig a német Becsületrenddel. 2002-ben Budapest díszpolgára lett, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, majd a Goethe-emlékérmet. 2004-ben a párizsi Sorbonne, 2005-ben a berlini Freie Universität díszdoktora lett. 2014-ben megkapta a Magyar Szent István Rendet.
