Infostart.hu
eur:
363.48
usd:
310.52
bux:
134197.59
2026. május 4. hétfő Flórián, Mónika

A rézmetszés virtuózai a Szépművészetiben

Albrecht Dürer, Andrea Mantegna és William Hogarth munkái is láthatók a Szépművészeti Múzeum pénteken megnyílt új kiállításán, amely négy évszázad rézmetszeteiből nyújt közel kétszáz darabos válogatást.

Közel százezer sokszorosított metszetből áll a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteménye, és míg néhány éve ezekből az alkotásokból fametszet-történeti kiállítást rendeztek, most a rézmetszetek közül válogattak az új tárlat szervezői, hogy bemutassák, hogyan változott a technika a XV-től a XVIII. századig - mondta az InfoRádiónak az intézmény kurátora.

Bodnár Szilvia hozzátette: a kiállításon láthatóak lesznek Albrecht Dürer, Andrea Mantegna, Lucas van Leyden, Hendrick Goltzius és Jan Saenredam alkotásai is.

A rézmetszés a német művészetben jelent meg először az 1430-as években a Felső-Rajna-vidéken. Itáliában valamivel később kezdték alkalmazni a technikát, de azután a két terület párhuzamosan fejlődött tovább - magyarázta a Szépművészeti Múzeum kurátora.

A fametszéshez képest a rézmetszés sokkal finomabb vonalstruktúra, festői tónusok kialakítását is lehetővé tette. A XVI. század végén a Németalföldön Hendrick Goltzius munkássága nyomán pedig egy teljesen egyéni rézmetszettechnika alakult ki: ezután a textíliákat is mesterien tudták érzékeltetni a rézmetszeteken - fűzte hozzá.

A XV. században alkotó művészek leginkább vallásos vagy mitológiai témákat dolgoztak fel metszeteikben, a XVI. század elején megjelentek a humanista témák, allegóriák, később, különösen Németalföldön egyre gyakoribbak voltak a zsánerjelenetek, a tájképek, Hohgarth-ra pedig szatirikus társadalombírálat volt jellemző - mondta.

Bodnár Szilvia hozzátette: a későbbiekben a rézmetszés elveszítette jelentőségét: a XIX. században átvette helyét a litográfia.

Hanganyag: Oláh András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Akadémián: a kormányzat visszatér a tudományos világot tisztelő és partnerként kezelő attitűdhöz

Magyar Péter az Akadémián: a kormányzat visszatér a tudományos világot tisztelő és partnerként kezelő attitűdhöz

„Szabad tudomány nélkül nincs szabad ország” – mondta Magyar Péter leendő miniszterelnök az MTA-n. Jelezte, hallja a tudomány és a kutatóintézetek dolgozóinak hangját, és érti, hogy az Akadémia vissza akarja fogadni a kutatóhálózatokat, ígérte, közösen kialakítják az új kutatóhálózati irányítási modellt, ami hosszú távra autonómiát biztosít és hatékony működést.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×