Infostart.hu
eur:
363.21
usd:
309.97
bux:
135118.88
2026. május 4. hétfő Flórián, Mónika
Diák a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a zalaegerszegi Báthory István Technikumban 2024. május 6-án.
Nyitókép: MTI/Katona Tibor

Új kor – Mit szabad és mit nem az érettségin?

Szigorú szabályok vonatkoznak arra is, hogy milyen segédeszközöket vihetnek be magukkal a diákok a különböző érettségikre. Aki ezeket nem tartja be, nehéz helyzetben találhatja magát.

Mint arról az Infostart is beszámolt, április 4-én, hétfőn kezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák több tízezer végzős diák számára, mellyel lezárulnak a középiskolai tanulmányaik. Az első hét menetrendje a megszokott rend szerint alakul: magyar nyelv és irodalommal indul a vizsgasorozat, majd matematika, történelem, végül az idegen nyelvek – elsősorban angol és német – írásbelijei következnek.

Az érettségi vizsgákon használható segédeszközök köre és tudása pontosan meghatározott – hívja fel rá a figyelmet az atv.hu.

Matematikából például csak olyan zsebszámológép használható, amely nem programozható, nem alkalmas szöveges adatok tárolására, és nem képes grafikonok megjelenítésére vagy egyenletek megoldására. Szükséges viszont, hogy a készülék alkalmas legyen alapműveletek elvégzésére, hatványozásra, gyökvonásra, faktoriális számításra, kombinatorikai műveletekre, valamint trigonometrikus és logaritmikus értékek meghatározására. Bizonyos esetekben az átlag és a szórás kiszámítására is alkalmazható, amennyiben a feladat nem követeli meg a részletszámítások bemutatását.

Emellett a függvénytáblázat használata is megengedett – akkár többé is –, ám ezekben nem lehet semmilyen kiegészítés, például jegyzet, kiemelés, se könyvjelző vagy post-it.

Történelemből kizárólag az Oktatási Hivatal által elfogadott atlaszok vihetők be, ezek közé tartozik a Történelmi atlasz középiskolásoknak több kiadása (FI-504010903, FI-504010903/1, FI-504010903/2, valamint az OH-TOR912ATL jelzésű változat).

Az idegen nyelvi érettségiken szótárat csak az íráskészséget mérő feladatrészhez lehet használni. A vizsgázók egy- vagy kétnyelvű szótárt is vihetnek magukkal, de kizárólag nyomtatott formában. Emellett a vizsgaszervező intézmények tantermenként három helyesírási szótárt is biztosítanak.

Magyar nyelv és irodalomból a középszintű vizsga második részében a diákok egy, a tankönyvjegyzékben szereplő irodalmi szöveggyűjteményt is kapnak, amely segíti a feladatok megoldását.

Fontos tudni, hogy minden elektronikus eszköz használata tiltott a vizsgák során: az okostelefonokat, okosórákat, fülhallgatókat és egyéb kommunikációra vagy adattárolásra alkalmas eszközöket a vizsgák előtt ki kell kapcsolni, és sok intézményben le is kell adni.

Szintén tiltottak a programozható számológépek, a jegyzetek, puskák, valamint minden olyan segédeszköz, amely nem szerepel az engedélyezett listán.

Ha valaki megsérti a szabályokat, annak komoly következményei is lehetnek: ha tiltott eszközt használ, vagy megszegi a vizsgarendet, az adott vizsgáját érvényteleníthetik, súlyosabb esetben pedig akár az egész érettségi eredménye is veszélybe kerülhet. Az Oktatási Hivatal emellett részletesen szabályozza a javító- és pótlóvizsgák feltételeit, amelyek csak indokolt esetben vehetők igénybe.

Címlapról ajánljuk

A szlovákiai fiatalok többsége külföldön képzeli el a jövőjét

Egy friss, országos felmérés szerint a szlovákiai fiatalok jelentős része komolyan fontolgatja, hogy elhagyja Szlovákiát. A kutatásban több mint tízezer, 16 és 17 év közötti diák vett részt, és az eredmények elgondolkodtató képet festenek: a megkérdezettek több mint háromnegyede már gondolt a kivándorlásra, sőt sokan konkrét döntést is hoztak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
Kiderült a keserű igazság: mire költi el a magyar állam az adófizetői milliárdokat?

Kiderült a keserű igazság: mire költi el a magyar állam az adófizetői milliárdokat?

Államunk szinte mindent lát az adófizetők pénzügyeiről, ám a közterhek tényleges viselői csak elvétve és akkor is csak töredékes információk alapján követhetik, hogy az állam mire és milyen eredménnyel használja fel az adóalanyok befizetéseit. Ilyen kivételes alkalom, amikor évente egyszer az Eurostat adatsorai alapján komplex jelleggel és nemzetközi összehasonlításokra alkalmas módon találkozhatunk a közkiadásokkal. A most publikált adatok alapvetően a 2010-2024. évekről szólnak, ám egy hosszabb távú visszatekintés alapján kirajzolódnak azok a trendek, amelyekkel egyfelől az új kormánynak szembesülnie kell, másfelől a felvázolhatja az elkerülhetetlen korrekciók irányát és ütemét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×