Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közzétett üzenetében emlékeztetett: az európai médiaszabadságról szóló jogszabály segít megőrizni az újságírók és hírforrások biztonságát, erősíti a szerkesztői függetlenséget, és megvédi a médiaszervezeteket az indokolatlan beavatkozástól vagy a jogi megfélemlítéstől.

A sajtószabadság világnapján újra megerősítjük kötelességünket az újságírók támogatása és védelme mellett, hogy hogy munkájukat nyomásgyakorlástól, megfélemlítéstől és bántalmazástól mentesen végezhessék – fogalmazott az uniós bizottság elnöke.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke bejegyzésében úgy fogalmazott: biztosítsuk a szólásszabadságot, védjük az újságírókat, és óvjuk a demokráciát.

Az uniós parlament megerősíti rendíthetetlen elkötelezettségét amellett, hogy az újságírók biztonságosan végezhessék munkájukat, szabadon, fenyegetésektől, erőszaktól és megfélemlítéstől mentesen - tette hozzá üzentében Metsola.

Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az Európai Unió nevében tett nyilatkozatában azt írta: a demokrácia nem létezhet szabad sajtó nélkül.

A független média minden demokratikus társadalom sarokköve. A médiához való hozzáférés, valamint a szólásszabadság nem kívánság kérdése, hanem alapvető emberi jog – emelte ki.

Szavai szerint a nemzetközi jog egyértelműen fogalmaz: az újságírókat mindenkor védeni kell. Képesnek kell lenniük arra, hogy munkájukat szabadon, indokolatlan beavatkozás, erőszaktól, zaklatástól, megfélemlítéstől, üldöztetéstől vagy kiutasítástól való félelem nélkül végezzék. Ez – mint kiemelte – különösen a konfliktusövezetekben fontos, ahol az újságírók rávilágítanak a háború valóságára, beleértve az atrocitásokat és a potenciális háborús bűncselekményeket.

A világ minden táján ölnek meg, sebesítenek meg és fenyegetnek újságírókat, de mindennapossá vált az önkényes fogva tartásuk, üldöztetésük és elhallgattatásuk is.

A szakmában dolgozó nőket aránytalanul gyakran éri nemi alapú erőszak, beleértve az online zaklatást és bántalmazást, ami a kritikus hangok további elhallgattatásához vezet – fogalmazott Kallas.

Közölte: 2025 volt a valaha feljegyzett legvéresebb év az újságírók számára világszerte. Az újságírók és médiaszakemberek meggyilkolását úgy az ukrajnai háború, mint a közel-keleti konfliktusok esetében, de Afrikában is teljeskörűen ki kell vizsgálni, és a felelősöket számon kell kérni – húzta alá.

A főképviselő kiemelte továbbá: a tájékoztatáshoz való jog is egyre nagyobb veszélyben van. A megfélemlítés öncenzúra kialakulásához vezethet az újságírók körében – mondta.

Elítéljük az újságírók ellen tekintélyelvű rezsimek által világszerte gyakorolt megfélemlítést és elnyomást, beleértve az iráni vezetés alkalmazta erőszakot és elnyomást is – fogalmazott Kallas, majd leszögezte: a kormányoknak szilárd jogi keretet kell létrehozniuk újságíróik visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szembeni védelmére is.

Véleménye szerint a külföldi tudósítók hálózatainak megszüntetése nagyobb teret hagy a veszélyes, ellenőrizetlen információk terjedésének. Ezzel párhuzamosan a médiának álcázott sajtótermékek álhíreket terjesztenek, és a hatalom hangjait visszhangozzák, ahelyett, hogy felelősségre vonnák azt. Ennek következtében egyre inkább terjed a híreknek álcázott propaganda és félretájékoztatás – hívta fel a figyelmet.

Az Európai Unió megerősíti határozott elkötelezettségét a szabad, pluralista, független és minőségi újságírás védelme iránt, támogatja a független platformokat és újságírókat. Az Európai Unió úgy Európában, mint világszerte továbbra is védeni fogja a sajtószabadságot – zárta nyilatkozatát az uniós diplomácia vezetője.