A trend folytatódott, tehát nem most lódult meg a fegyverkezés, hiszen már tizenegy egymást követő évben folyamatosan növekednek a globális katonai kiadások, és mindig megdőlt a rekordszint, tehát az emberiség globálisan többet költ erre reálértéken – figyelmeztet a szakértő.

Hozzátette: többet költünk, mint valaha az elmúlt időszakban, tehát többet, mint a hidegháború alatt. „Mindenki fegyverkezik: Kína, India, a Közel-Kelet, Oroszország hatalmas növekedésbe kezdett, az Európai Unió is nagyon sokat költ. Az Egyesült Államok ugyan tavaly kevesebbet költött, mint előtte, de idén viszont minden eddiginél többet fog költeni, tehát az Egyesült Államokban is folytatódik ez a trend, és sajnos a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden egyes globális konfliktust, bizonyos kivételektől eltekintve, egy ilyen nagy fegyverkezési hullám előzött meg.”

Bendarzsevszkij Anton szerint a hidegháború volt a kivétel, annak szerencsére nem lett globális világégés a vége, hanem a Szovjetunió nem bírta a fegyverkezési versenyt, összeomlott. Mindez egy egészen más világrendben történt, hiszen alapvetően két hatalmi pólus volt, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, most pedig pólusok sokaságát látjuk globális szinten.

Nagyon sok olyan hatalmi központ van, amely többet fordít katonai kiadásokra, és ez potenciálisan bárhol, a világ bármely részében elvezethet olyan regionális konfliktushoz, ami aztán egy komoly nemzetközi konfliktussá is fajulhat.

Különböző okai vannak ennek a spirálnak, és sajnos ezek most egyszerre vannak jelen – fogalmazott az igazgató. „Zajlik egy világrendi átrendeződés, amit nehéz nem látni. Az Egyesült Államok pozíciói meggyengültek az elmúlt időszakban, akadt egy sor olyan jelentkező, amely azt mondja, hogy tud olyan erős lenni, mint az Egyesült Államok, emiatt több hatalmat, több globális beleszólást kér. India vagy Kína tipikusan ilyen kihívó. Az Egyesült Államok pozíciói szerteágazóak, említhető a soft power hatalom, a popkultúra, a technológiai hatalom, a szövetségi rendszer, a gazdasági-pénzügyi hatalom. Az Egyesült Államok továbbra is a világ legerősebb katonai hatalma, de ezt behozható” – értékelt.

Kína egyre többet fordít katonai kiadásokra, jelenleg nagyjából harmadát költi az Egyesült Államoknak, de folyamatosan növekszik. Ez viszont azt eredményezi, hogy azok az országok, amelyek Kína körül találhatóak, nem érzik magukat biztonságban, ugyanúgy arra lettek kényszerítve, hogy fegyverkezzenek, hiszen Kína az ő biztonsági pozíciójukat fenyegeti – emelte ki Bendarzsevszkij Anton. Japán, Indonézia, Vietnám, Fülöp-szigetek, Dél-Korea mind ilyen pozícióban van.

Felidézte: azzal, hogy Oroszország háborút indított és drasztikusan megnövelte katonai kiadásait, arra ösztönözte Európát, hogy felvegye a versenyt és minél többet költsön a hadseregére. Ez már önmagában egy olyan fegyverkezési spirál, amiből nagyon nehéz kiszállni. Ráadásul a Közel-Keleten is ezt látni, Szaúd-Arábia, Irán esetében is. Tehát

akinek a szomszéda fegyverkezik, az nem tud kimaradni, mert végső soron azt veszélyezteti, hogy alulmarad egy potenciális konfliktusban.

„Zajlik egy technológiai forradalom is, ami ugyancsak rájátszik az egész folyamatra. Az orosz-ukrán háború megmutatta egy sor új technológia előnyét, használhatóságát, ilyen a mesterséges intelligencia vagy a drónozás. A hadseregek nincsenek erre felkészülve globálisan, sokan még mindig jóval korábbi technológiákat használnak, ezt is le kell követni. Tehát ahhoz, hogy egy ország felvegye a versenyt, nagyon sokat kell költeni fejlesztésre, gyártásra, ezért is hajtja a fegyverkezési hullámot” – mondta Bendarzsevszkij Anton.

Volt korábban egy nagyon jó növekedési fázis, ezen már sajnos túl vagyunk, a Covid-járvány óta nem működik jól a világgazdaság, és miközben minden egyes évben többet költünk hadseregre, a gazdasági pozícióink romlanak. Az Európai Uniónak is, de ugyanúgy például Kínának is. Ha több pénz megy fegyverekre és lőszerre, akkor kevesebb pénz fordítható például az egészségügyre, vagy a kisvállalkozások támogatására, az infrastruktúrára – „sajnos ez a trend, ezt a spirált nagyon nehéz kikerülni” – mondta.

A szakértő arról is beszélt, hogy

a NATO nélkül nincs európai védelem.

Vannak olyan hangok, amelyek azt mondják, hogy Európának saját lábra kell állni. „Létezik egy olyan koncepció is, hogy stratégiai autonómiát kell kiharcolni magunknak. A helyzet viszont az, hogy nincs közös európai hadsereg, az erre való próbálkozások sorra buktak meg, mert az európai országok szuverenitásuk potenciális leadásaként tekintenek egy közös európai haderőre, vagy bármilyen olyan projektre, ami akár csak jogköröket csoportosítana át a védelem terén az egyes országokból. Sőt, még a szabványok sem egységesek Európában, nagyon sokféle harckocsit, lőszert gyártunk, bizonyos NATO-szabványok alapján, de ebben sincs összehangolt stratégia, vagy legalábbis eddig nem volt” – sorolta.

A szakértő szerint nem lesz lényegi változás: a NATO védőernyője alatt sokkal több szerepet kellene vállalni, sokkal több kiadást, fejlesztést kellene az európai orszáokgnak bevállalni, mint eddig. 2014-ig gyakorlatilag 4 vagy 5 ország volt, amely legalább 2 százalékát költötte GDP-jének a katonai kiadásokra, de jellemzően a NATO-tagországok túlnyomó része 1 százalék alatt volt.

„A NATO-n belül van a helyünk, hiszen minden katonai szövetség nagyon felértékelődik, nagyon fontos, nagyon számít. A kis balti országok védelmét sem lehet elképzelni a NATO nélkül, nem lehet elképzelni, hogy majd Németország siet a segítségükre. Ennek a NATO-n belül kell megtörténnie, csak együtt lehet megfelelni a globális kihívásoknak” – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton.

A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.

(Nyitókép: Boxer nyolckerék-meghajtású páncélozott jármű a KNDS német-francia fegyvergyártó vállalat Boxereket előállító új gyártósora avatásának napján Münchenben, 2026. április 22-én.)