Infostart.hu
eur:
363.48
usd:
310.52
bux:
134197.59
2026. május 4. hétfő Flórián, Mónika

A Da Vinci-kód klónja vagy egy évszázados mítosz?

Ismét egy híres festmény körüli rejtély adott alapot a filmkészítőknek. A Da Vinci-kód után most Rembrandt leghíresebb képével és életével ismerkedhetnek meg a mozilátogatók.

Rembrandt műve, az Éjjeli őrjárat az egyike azoknak a festményeknek, amelyek a legtöbb fejtörést okozták a művészettörténészeknek és a művészetkedvelőknek az elmúlt évszázadokban.

Kódolt üzenetei és a rajta elrejtett jelek Petet Greenaway angol filmrendezőt is megihlették, aki legújabb alkotásában, a Nightwatching című filmjében szerepelteti a festményt. (A kép címe angolul Night Watch.)

A filmben a kép szolgáltat adatokat egy amsterdami gyilkosság felderítőinek.

A festmény 1642-ben készült, eredeti címe Frans Banning Cocq kapitány milíciája volt, később azonban a franciák átnevezték az alkotást.

A festményt ugyanis megtalálása idejére már annyira megviselte az idő, hogy éjszakai jelenetnek tűnt. Megtisztítása után jöttek rá, hogy egy csapat muskétást ábrázol, akik egy sötét udvarból lépnek ki a vakító napfénybe.

A mű a milíciát ábrázolja és a sereg megrendelésére is készült, de sokban eltér a kor hagyományaitól. A szereplők közül sokan ezért nem is nézték jó szemmel, főleg azok, akik hátul kaptak helyet az alkotáson és alig látszanak.

A kép ráadásul nem is fért el arra a falra, ahova szánták, ezért több darabot is levágtak belőle.

A filmben Rembrandt felfedezi, hogy a csapat kapitányát meggyilkolták, halálát pedig társai balesetként próbálják feltüntetni.

A titok azonban leolvasható a festményről. A film emellett tovább erősíti azt a mítoszt, amely a holland festőt övezi.

Fény derül kicsapongó életére, költekezésére és arra, miért halt meg koldusként a már életében is igen nagy hírnévre szert tett művész.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Akadémián: a kormányzat visszatér a tudományos világot tisztelő és partnerként kezelő attitűdhöz

Magyar Péter az Akadémián: a kormányzat visszatér a tudományos világot tisztelő és partnerként kezelő attitűdhöz

„Szabad tudomány nélkül nincs szabad ország” – mondta Magyar Péter leendő miniszterelnök az MTA-n. Jelezte, hallja a tudomány és a kutatóintézetek dolgozóinak hangját, és érti, hogy az Akadémia vissza akarja fogadni a kutatóhálózatokat, ígérte, közösen kialakítják az új kutatóhálózati irányítási modellt, ami hosszú távra autonómiát biztosít és hatékony működést.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×