Infostart.hu
eur:
360.17
usd:
308.76
bux:
150520.73
2026. augusztus 26. szerda Izsó

A Da Vinci-kód klónja vagy egy évszázados mítosz?

Ismét egy híres festmény körüli rejtély adott alapot a filmkészítőknek. A Da Vinci-kód után most Rembrandt leghíresebb képével és életével ismerkedhetnek meg a mozilátogatók.

Rembrandt műve, az Éjjeli őrjárat az egyike azoknak a festményeknek, amelyek a legtöbb fejtörést okozták a művészettörténészeknek és a művészetkedvelőknek az elmúlt évszázadokban.

Kódolt üzenetei és a rajta elrejtett jelek Petet Greenaway angol filmrendezőt is megihlették, aki legújabb alkotásában, a Nightwatching című filmjében szerepelteti a festményt. (A kép címe angolul Night Watch.)

A filmben a kép szolgáltat adatokat egy amsterdami gyilkosság felderítőinek.

A festmény 1642-ben készült, eredeti címe Frans Banning Cocq kapitány milíciája volt, később azonban a franciák átnevezték az alkotást.

A festményt ugyanis megtalálása idejére már annyira megviselte az idő, hogy éjszakai jelenetnek tűnt. Megtisztítása után jöttek rá, hogy egy csapat muskétást ábrázol, akik egy sötét udvarból lépnek ki a vakító napfénybe.

A mű a milíciát ábrázolja és a sereg megrendelésére is készült, de sokban eltér a kor hagyományaitól. A szereplők közül sokan ezért nem is nézték jó szemmel, főleg azok, akik hátul kaptak helyet az alkotáson és alig látszanak.

A kép ráadásul nem is fért el arra a falra, ahova szánták, ezért több darabot is levágtak belőle.

A filmben Rembrandt felfedezi, hogy a csapat kapitányát meggyilkolták, halálát pedig társai balesetként próbálják feltüntetni.

A titok azonban leolvasható a festményről. A film emellett tovább erősíti azt a mítoszt, amely a holland festőt övezi.

Fény derül kicsapongó életére, költekezésére és arra, miért halt meg koldusként a már életében is igen nagy hírnévre szert tett művész.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Egy európai címke, ami jelentősen megdrágíthatja a magyar szélerőmű-beruházásokat

Egy európai címke, ami jelentősen megdrágíthatja a magyar szélerőmű-beruházásokat

A magyar gazdaság szempontjából is mérföldkő, hogy nyár végéig kiírásra kerülhet a szélerőműveket célzó új hálózati csatlakozási pályázatok első köre. Az ezzel ellentétes hírekkel szemben a szélerőmű-kapacitás bővítése mellett ellátásbiztonsági, energiafüggetlenedési, klímavédelmi és költségmegfontolások is szólnak, de akad a folyamatnak egy olyan, kevéssé tárgyalt vetülete is, amely szintén alapvetően befolyásolja az európai és benne a magyar ipar kilátásait. Európában ugyanis - nem utolsó sorban a nem-szövetséges harmadik országok gyakorlatát látva - az elmúlt években felerősödött és jogszabályi szinten is megjelent az a törekvés, miszerint a hasonló nagy tisztaenergia-programokat lehetőleg európai gyártók technológiáit alkalmazva kell megvalósítani. A vonatkozó uniós szabályozást a közelgő hazai pályázat során is figyelembe kell venni, akkor is, ha ezáltal a költségek és az időigény kevésbé alakul kedvezően.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×