Mohos Kristóf elmondta: korábban létező tartalékok szinte teljesen eltűntek az árképzési láncból. Vagyis egy újabb nemzetközi dízelár-emelkedés, vagy akár egy forintgyengülés is jóval gyorsabban és direktebben megjelenhet a kutak áraiban. Hozzátette: mindez jól mutatja, hogy jelenleg rendkívül sérülékeny helyzetben van a hazai üzemanyagpiac.

„Magyarországon nem megvalósítható, hogy az állam direkt beavatkozással megfogja az üzemanyagárat, és maximálja azt egy bizonyos szinten”

– hangsúlyozta.

A másik lehetőség az elemző szerint a célzott beavatkozás, amelyet a magyar kormány is alkalmaz. Ennek lényege, hogy legfeljebb 150 lóerős dízelüzemű autók üzemeltetői év végéig havi 5 ezer forint jóváírást kapnak, a gazdálkodókat pedig adócsökkentéssel segítik. Esetleg az adócsökkentés lehetősége is felmerülhet, itt elsősorban a jövedéki adóra lehet gondolni, vagy akár az áfacsökkentésre. Egyikben sincs túl sok mozgástér jelenleg Magyarországon, főként hogy a jövedéki adó szintjét már márciusban az EU-s minimumra csökkentették.

Úgy vélekedett: utóbbiban valamennyi lehetőség talán van, hiszen, ebben a tekintetben precedenst teremtett Horvátország, amikor az Európai Bizottság engedélyével a dízel üzemanyag adóját 10 eurócenttel már az EU-s szint alá vitte. Erre 2027 elejéig van engedélyük.

„Nálunk mindez azt jelentené, hogy tíz forintnál valamivel magasabb mértékben csökkenhetne a gázolaj ára”

– fogalmazott.

Németország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Lengyelország és Ausztria pénzügyminiszterei már augusztus végén arra figyelmeztettek, hogy Európa az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb olajpiaci kínálati sokkjával néz szembe, miközben az elszálló üzemanyagárak egyre komolyabb társadalmi és politikai feszültséget okoznak, emiatt egyre erősebb a nyomás egy közös európai fellépésre.

A cikk Várkonyi Gyula összeállítása alapján készült.