Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
A török elnöki sajtóiroda felvételén Recep Tayyip Erdogan török államfõ (j) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Isztambulban 2026. április 4-én.
Nyitókép: Török elnöki sajtóiroda

Isztambulban tárgyalt Volodimir Zelenszkij, majd Donald Trump veje érkezhet Kijevbe

Ukrajna fokozza a biztonsági együttműködést Törökországgal – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton Isztambulban, Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott találkozója után. Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízott (Donald Trump veje) április 12-én Kijevbe látogathat.

Zelenszkij Telegram-bejegyzésében hangsúlyozta: az együttműködés elsősorban azokra a területekre terjed ki, ahol Ukrajna „szakértelemmel, technológiával és tapasztalattal” tudja támogatni Törökországot. Az ukrán elnök szerint a megbeszélésen energetikai együttműködési lehetőségekről is szó esett, köztük közös gázinfrastruktúra-projektekről és gázmezők közös fejlesztésének lehetőségeiről.

A török elnöki hivatal közleményében azt írta: a török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat az ukrajnai háború lezárása érdekében. Törökország kiemelt jelentőséget tulajdonít a fekete-tengeri hajózás biztonságának és az energiaellátás védelmének – írták.

Törökország NATO-tagként a háború kezdete óta Ukrajnával és Oroszországgal is egyaránt kapcsolatban áll, 2022-ben a béketárgyalásoknak is házigazdája volt.

Ukrajna az utóbbi időben biztonsági együttműködési megállapodásokat írt alá Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Katarral,

és további közel-keleti államokkal is tárgyal hasonló egyezményekről.

A közel-keleti háború kitörése után Kijev igyekszik nemzetközileg hasznosítani az Oroszország elleni, immár négy éve tartó háborúban szerzett tapasztalatait, különösen a drónok elleni védekezés terén. Moszkva az ukrajnai háború kezdete óta iráni tervezésű drónokat vet be ukrán célpontok ellen.

Zelenszkij szóvivője közölte, hogy az ukrán elnök isztambuli látogatása során találkozik I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkával, az ortodox világ egyik legmagasabb rangú egyházi vezetőjével.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×