Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Sydney, Australia - October 11, 2013: JS Makinami Takanami class destroyer of the Japan Maritime Self-Defense Force departing Sydney Harbor.
Nyitókép: Ryan Fletcher/Getty Images

Újabb nagyhatalom szállhat be a közel-keleti konfliktusba

Donald Trump jó ideje nyüstöli a japánokat, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a tengeri szállítási útvonal védelméből. A japán Védelmi Erők most sem szállna be aktívan a harcba, aknamentesítési szakértelmükre viszont nagy szükség lenne.

Japán korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint Tokiónak fontolóra kellene vennie hadihajók küldését a Hormuzi-szorosba. Más nemzetekkel közösen biztosíthatnák a stratégiai jelentőségű tengeri útvonalat, akár már egy esetleges tűzszünet megkötése előtt is – írja a Bloomberg cikke nyomán a Portfolio.

Nagasima Akihisza a hírügynökségnek azt mondta, a lépéshez egy különleges jogszabály elfogadására lenne szükség, ugyanis ez a lépés messze túlmutatna Japán korábbi geopolitikai konfliktusokban vállalt szerepén.

Másrészről azt is hangsúlyozta, hogy mindez a japán pacifista alkotmány módosítása nélkül is megvalósítható lenne. Ez az alaptörvény ugyanis elutasítja a háborút, és szigorúan korlátozza a külföldi katonai tevékenységet.

Donald Trump régóta gyakorol nyomást a japánokra, mondván vállaljanak nagyobb szerepet a tengeri útvonal biztosításában. Takaicsi Szanae miniszterelnök a márciusi washingtoni csúcstalálkozón ugyan elkerülte a közvetlen konfrontációt, de Japán még aznap közös nyilatkozatot adott ki az Egyesült Királysággal, Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával. A dokumentum a szabad hajózás fenntartása és a globális energiapiacok stabilizálása mellett állt ki.

Nagasima Akihisza úgy véli, Tokiónak nem csupán a japán érdekeltségű olajszállító hajókra kellene figyelmet fordítania, hanem más országok – köztük az Egyesült Államok és Kína – tankereire is, különben a tengerszoros lezárása Pekingnek kedvez.

Első körben Japán megfigyelési céllal küldhetne hajókat a Hormuzi-szoros és a Perzsa-öböl térségébe. Hasonlóan cselekedtek a 2019-es közel-keleti feszültségek idején is, amikor Tokió végül nem csatlakozott az amerikai vezetésű többnemzeti hajózásbiztonsági kezdeményezéshez. Nagasima úgy véli, hogy a különleges jogszabályról szóló egyeztetéseket haladéktalanul meg kellene kezdeni, legalább a kormányzó Liberális Demokrata Párton belül.

A volt nemzetbiztonsági főtanácsadó mindezek ellenére nem számít arra, hogy egy amerikai bevetés esetén a japán Önvédelmi Erők is aktívan részt venne a harcban. De hasonlóképpen kizárta a közvetlen logisztikai támogatás, például az utánpótlás biztosításának lehetőségét is. Az aknamentesítési műveleteket, amelyekben Japán kiemelkedő szakértelemmel rendelkezik, továbbra is csak egy tűzszünet megkötése után tartja elképzelhetőnek.

Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×