Infostart.hu
eur:
366.09
usd:
321.46
bux:
151939.06
2026. szeptember 24. csütörtök Gellért, Mercédesz
Sydney, Australia - October 11, 2013: JS Makinami Takanami class destroyer of the Japan Maritime Self-Defense Force departing Sydney Harbor.
Nyitókép: Ryan Fletcher/Getty Images

Újabb nagyhatalom szállhat be a közel-keleti konfliktusba

Donald Trump jó ideje nyüstöli a japánokat, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a tengeri szállítási útvonal védelméből. A japán Védelmi Erők most sem szállna be aktívan a harcba, aknamentesítési szakértelmükre viszont nagy szükség lenne.

Japán korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint Tokiónak fontolóra kellene vennie hadihajók küldését a Hormuzi-szorosba. Más nemzetekkel közösen biztosíthatnák a stratégiai jelentőségű tengeri útvonalat, akár már egy esetleges tűzszünet megkötése előtt is – írja a Bloomberg cikke nyomán a Portfolio.

Nagasima Akihisza a hírügynökségnek azt mondta, a lépéshez egy különleges jogszabály elfogadására lenne szükség, ugyanis ez a lépés messze túlmutatna Japán korábbi geopolitikai konfliktusokban vállalt szerepén.

Másrészről azt is hangsúlyozta, hogy mindez a japán pacifista alkotmány módosítása nélkül is megvalósítható lenne. Ez az alaptörvény ugyanis elutasítja a háborút, és szigorúan korlátozza a külföldi katonai tevékenységet.

Donald Trump régóta gyakorol nyomást a japánokra, mondván vállaljanak nagyobb szerepet a tengeri útvonal biztosításában. Takaicsi Szanae miniszterelnök a márciusi washingtoni csúcstalálkozón ugyan elkerülte a közvetlen konfrontációt, de Japán még aznap közös nyilatkozatot adott ki az Egyesült Királysággal, Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával. A dokumentum a szabad hajózás fenntartása és a globális energiapiacok stabilizálása mellett állt ki.

Nagasima Akihisza úgy véli, Tokiónak nem csupán a japán érdekeltségű olajszállító hajókra kellene figyelmet fordítania, hanem más országok – köztük az Egyesült Államok és Kína – tankereire is, különben a tengerszoros lezárása Pekingnek kedvez.

Első körben Japán megfigyelési céllal küldhetne hajókat a Hormuzi-szoros és a Perzsa-öböl térségébe. Hasonlóan cselekedtek a 2019-es közel-keleti feszültségek idején is, amikor Tokió végül nem csatlakozott az amerikai vezetésű többnemzeti hajózásbiztonsági kezdeményezéshez. Nagasima úgy véli, hogy a különleges jogszabályról szóló egyeztetéseket haladéktalanul meg kellene kezdeni, legalább a kormányzó Liberális Demokrata Párton belül.

A volt nemzetbiztonsági főtanácsadó mindezek ellenére nem számít arra, hogy egy amerikai bevetés esetén a japán Önvédelmi Erők is aktívan részt venne a harcban. De hasonlóképpen kizárta a közvetlen logisztikai támogatás, például az utánpótlás biztosításának lehetőségét is. Az aknamentesítési műveleteket, amelyekben Japán kiemelkedő szakértelemmel rendelkezik, továbbra is csak egy tűzszünet megkötése után tartja elképzelhetőnek.

Címlapról ajánljuk
Hack Péter az Arénában: nyilvánvalóan lesz rivalizálás a vagyonvédelmi hivatal és az ügyészség között

Hack Péter az Arénában: nyilvánvalóan lesz rivalizálás a vagyonvédelmi hivatal és az ügyészség között

Komoly kockázat, ha nem tisztázzák időben a két hivatal hatásköreit – hívta fel a figyelmet Hack Péter jogtudós, az ELTE emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve: kérdés, ki hoz majd döntést, ha vita lesz a szervezetek között. Úgy véli: nagyon jó, hogy nem a kormány mondja meg, ki lesz a jelölt a legfőbb ügyészi pozícióra, de a jelenlegi vitát az ügyészség válsága miatt mielőbb le kell zárni, és az államfőnek olyan személyt vagy akár többet is kell jelölnie, akit a szakma és a parlament is elfogad.

Merre menekülnek az oroszok a háború elől? – Trendek a szakértőtől

Nyolcszor annyian terveznek kivándorolni most, mint májusban egy orosz civil szervezet adatai szerint – írja a Migrációkutató Intézet friss elemzésében. Dócza Edith Krisztina, az intézet vezető elemzője az InfoRádióban azt mondta: néhány szomszédos ország szigorított, de megjelentek új országok is a menekülő oroszok célállomásai között.
inforadio
ARÉNA
2026.09.24. csütörtök, 18:00
Tóth Gábor
a Magyar Kórházszövetség elnöke
Harmincéves mélypont közelében Budapest: megváltoztak a költözési szokások

Harmincéves mélypont közelében Budapest: megváltoztak a költözési szokások

2025-ben az előző évinél kevesebb ember költözött Budapesten belül másik kerületbe, mintegy 29 ezren változtattak állandó lakóhelyet a fővároson belül – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az elmúlt három évtizedben csak egyszer – 2023-ban – volt a mostaninál kisebb a Budapesten belüli költözés, vagyis érezhetően egyre kevésbé mobilis a népesség a fővároson belül, ami részben annak eredménye, hogy nőtt az agglomeráció vonzereje a lakásvásárlók körében – írja az OTP Ingatlanpont.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×