Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 6. szombat Cintia, Norbert
Sydney, Australia - October 11, 2013: JS Makinami Takanami class destroyer of the Japan Maritime Self-Defense Force departing Sydney Harbor.
Nyitókép: Ryan Fletcher/Getty Images

Újabb nagyhatalom szállhat be a közel-keleti konfliktusba

Donald Trump jó ideje nyüstöli a japánokat, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a tengeri szállítási útvonal védelméből. A japán Védelmi Erők most sem szállna be aktívan a harcba, aknamentesítési szakértelmükre viszont nagy szükség lenne.

Japán korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint Tokiónak fontolóra kellene vennie hadihajók küldését a Hormuzi-szorosba. Más nemzetekkel közösen biztosíthatnák a stratégiai jelentőségű tengeri útvonalat, akár már egy esetleges tűzszünet megkötése előtt is – írja a Bloomberg cikke nyomán a Portfolio.

Nagasima Akihisza a hírügynökségnek azt mondta, a lépéshez egy különleges jogszabály elfogadására lenne szükség, ugyanis ez a lépés messze túlmutatna Japán korábbi geopolitikai konfliktusokban vállalt szerepén.

Másrészről azt is hangsúlyozta, hogy mindez a japán pacifista alkotmány módosítása nélkül is megvalósítható lenne. Ez az alaptörvény ugyanis elutasítja a háborút, és szigorúan korlátozza a külföldi katonai tevékenységet.

Donald Trump régóta gyakorol nyomást a japánokra, mondván vállaljanak nagyobb szerepet a tengeri útvonal biztosításában. Takaicsi Szanae miniszterelnök a márciusi washingtoni csúcstalálkozón ugyan elkerülte a közvetlen konfrontációt, de Japán még aznap közös nyilatkozatot adott ki az Egyesült Királysággal, Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával. A dokumentum a szabad hajózás fenntartása és a globális energiapiacok stabilizálása mellett állt ki.

Nagasima Akihisza úgy véli, Tokiónak nem csupán a japán érdekeltségű olajszállító hajókra kellene figyelmet fordítania, hanem más országok – köztük az Egyesült Államok és Kína – tankereire is, különben a tengerszoros lezárása Pekingnek kedvez.

Első körben Japán megfigyelési céllal küldhetne hajókat a Hormuzi-szoros és a Perzsa-öböl térségébe. Hasonlóan cselekedtek a 2019-es közel-keleti feszültségek idején is, amikor Tokió végül nem csatlakozott az amerikai vezetésű többnemzeti hajózásbiztonsági kezdeményezéshez. Nagasima úgy véli, hogy a különleges jogszabályról szóló egyeztetéseket haladéktalanul meg kellene kezdeni, legalább a kormányzó Liberális Demokrata Párton belül.

A volt nemzetbiztonsági főtanácsadó mindezek ellenére nem számít arra, hogy egy amerikai bevetés esetén a japán Önvédelmi Erők is aktívan részt venne a harcban. De hasonlóképpen kizárta a közvetlen logisztikai támogatás, például az utánpótlás biztosításának lehetőségét is. Az aknamentesítési műveleteket, amelyekben Japán kiemelkedő szakértelemmel rendelkezik, továbbra is csak egy tűzszünet megkötése után tartja elképzelhetőnek.

Címlapról ajánljuk
Mik meg nem történtek! Ezért nem vett részt Magyarország a futball vb-n
Foci-vb 2026 – történelem

Mik meg nem történtek! Ezért nem vett részt Magyarország a futball vb-n

A csütörtökön kezdődő észak- és közép-amerikai labdarúgó-világbajnokság előtt az Infostart felidéz néhány különleges epizódot a tornák történetéből. Nem elsősorban olyanokat, amelyek az eredményekhez, a pályán történt eseményekhez kapcsolódnak, inkább olyanokat, amelyek mégis jellemzőek és emlékezetesek. Először a világbajnokság születését, illetve a magyarok távolmaradását járjuk körbe.

Toroczkai László beleszállt Magyar Péterbe, a kormányfő neki is válaszolt

Az ellenzéki pártvezetőnek több baja is van Magyar Péter viselkedésével, megszólalásaival a migránspaktum elleni tüntetés kapcsán, az egyik, hogy közvetetten elszólta magát az uniós pénzek ügyében, a másik, hogy manipulálta Facebook-videóját. Közlésére Magyar Péter válaszolt.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×