A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint a közel-keleti fejleményekről, mindenekelőtt a fegyvertelen kereskedelmi hajók és a térségbeli olaj- és földgázlétesítmények elleni iráni támadásokról tartott pénteki kormányülésen elhangzott, hogy Nagy-Britannia más országokkal együtt a Hormuzi-szoros nemzetközi hajóforgalmának védelmét célzó „életképes terv” kialakításán dolgozik.

A szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka halad át. A víziutat az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek kezdete után a teheráni rezsim gyakorlatilag zárva tartja, és emiatt 60 százalékkal 100 dollár fölé emelkedett a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) kormányzótanácsának e héten Londonban tartott rendkívüli ülésén Arsenio Dominguez, az ENSZ szakosított tengerhajózási szervezeteként működő IMO főtitkára elmondta, hogy 20 ezer tengerész rekedt a Perzsa-öbölben a Hormuzi-szoros lezárása miatt, és közülük eddig legalább heten vesztették életüket a hajók ellen végrehajtott iráni támadásokban.

A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormány a péntek esti ülésen elítélte, hogy Irán a nemzetközi tengerhajózásra is kiterjesztette támadásait.

A brit kormányfői hivatal szóvivője közölte: döntés született arról, hogy az Egyesült Államok a brit támaszpontokat olyan „védelmi műveletekre” is használhatja, amelyek célja a Hormuzi-szorosban közlekedő hajók ellen bevetett rakéták és egyéb támadóeszközök indítóállásainak felszámolása.

Ez a brit támaszpontok amerikai használatának engedélyezéséről szóló eddigi megállapodás jelentős kiterjesztése. London eddig hivatalosan csak olyan műveletek végrehajtására engedte át a brit támaszpontokat az amerikai légierőnek, amelyek célja a térségbeli brit érdekeket, illetve brit állampolgárok életét közvetlenül veszélyeztető iráni rakétatámadások megakadályozása volt.

A pénteki kormányülésről kiadott tájékoztatás szerint azonban az Egyesült Államok ezentúl a Hormuzi-szoros hajóforgalmának közvetlen védelmére is használhatja a brit támaszpontokat.

A Downing Street hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy Nagy-Britannia továbbra sem vesz részt az Irán elleni támadó hadműveletekben.

A tájékoztatás megfogalmazása szerint London változatlanul a nemzetközi jognak megfelelő módon cselekszik, és nem hagyja, hogy a brit fegyveres erőket bevonják a szélesebb körű térségbeli konfliktusba.

Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök ezt már korábban is leszögezte. Starmer a Downing Streeten e hét elején tartott sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britanniát „nem fogják belerángatni” az iráni háborúba, a londoni alsóházban felszólalva pedig kijelentette: nem hajlandó háborúba vinni Nagy-Britanniát mindaddig, amíg nincs meggyőződve a háború jogi megalapozottságáról, és arról, hogy a hadműveletek mögött életképes, átgondolt tervek állnak.

E kijelentések miatt Donald Trump amerikai elnök többször is éles hangú, személyre szóló nyilatkozatokban bírálta a brit kormányfőt.