Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Világító nukleáris veszélyszimbólummal teleszórt világtérkép.
Nyitókép: Getty Images/matejmo

Négymillió halálos áldozatnál járhatnak ezek a pusztító kísérletek

1945 és 2017 között több mint 2400 atomkísérletet végeztek a nagyhatalmak, és ennek elképesztő, mai napig ható egészségügyi következményei lehetnek.

A hidegháború szerencsére nem fajult totális, mindent felégető harcokká, ám így sem ez volt a világtörténelem legszebb időszaka: a második világháború utáni időszak során rengeteg atombomba-robbantás történt kísérleti jelleggel, és ezek sajnos túlnyúltak a feszültséggel teli időszakon is.

Most a Norwegian People’s Aid (NPA) friss jelentése mutat rá arra, hogy az 1945 és 2017 között végzett több mint 2400 (!) atomkísérlet milyen pusztító hatásokkal járt – sőt, jár mai napig is.

Az AFP francia hírügynökség által ismertetett jelentés a tartós globális hatásokra fókuszál, ezek pedig lesújtóak: az atomfegyver-kísérletekből származó radioaktív anyagok 4 millió korai halálesettel hozhatók összefüggésbe. Ezek rák vagy más betegség miatt következtek be – számolt be a hvg.hu.

„A korábbi nukleáris tesztek ma is gyűjtik az áldozataikat”

– mondta Raymond Johansen, az NPA vezetője. A szakember abban bízik, hogy az új jelentés megerősíti az arra irányuló célokat, hogy soha többé ne teszteljenek, pláne ne vessenek be atomfegyvereket.

A 304 oldalas jelentés részletesen taglalja azt is, hogy miként használták a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok a propagandát és a titkosítást a valóság elfedésére. Volt, ahol azt próbálták előadni a lakosságnak, hogy az efféle kísérletek gazdaságilag előnyösek, és semmiféle biológiai veszélyt nem jelentenek.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×