Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Világító nukleáris veszélyszimbólummal teleszórt világtérkép.
Nyitókép: Getty Images/matejmo

Négymillió halálos áldozatnál járhatnak ezek a pusztító kísérletek

1945 és 2017 között több mint 2400 atomkísérletet végeztek a nagyhatalmak, és ennek elképesztő, mai napig ható egészségügyi következményei lehetnek.

A hidegháború szerencsére nem fajult totális, mindent felégető harcokká, ám így sem ez volt a világtörténelem legszebb időszaka: a második világháború utáni időszak során rengeteg atombomba-robbantás történt kísérleti jelleggel, és ezek sajnos túlnyúltak a feszültséggel teli időszakon is.

Most a Norwegian People’s Aid (NPA) friss jelentése mutat rá arra, hogy az 1945 és 2017 között végzett több mint 2400 (!) atomkísérlet milyen pusztító hatásokkal járt – sőt, jár mai napig is.

Az AFP francia hírügynökség által ismertetett jelentés a tartós globális hatásokra fókuszál, ezek pedig lesújtóak: az atomfegyver-kísérletekből származó radioaktív anyagok 4 millió korai halálesettel hozhatók összefüggésbe. Ezek rák vagy más betegség miatt következtek be – számolt be a hvg.hu.

„A korábbi nukleáris tesztek ma is gyűjtik az áldozataikat”

– mondta Raymond Johansen, az NPA vezetője. A szakember abban bízik, hogy az új jelentés megerősíti az arra irányuló célokat, hogy soha többé ne teszteljenek, pláne ne vessenek be atomfegyvereket.

A 304 oldalas jelentés részletesen taglalja azt is, hogy miként használták a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok a propagandát és a titkosítást a valóság elfedésére. Volt, ahol azt próbálták előadni a lakosságnak, hogy az efféle kísérletek gazdaságilag előnyösek, és semmiféle biológiai veszélyt nem jelentenek.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×