Donald Trump arról beszélt, hogy nagyon sikeres tárgyalásokon van túl Davosban, számos ország vezetőjével folytatott eredményes egyeztetést. Felidézte, hogy elnökként 9 hónap alatt 8 konfliktust tudott lezárni, a sortban továbbiak fognak következni. Vannak legbonyolultabbak, például Ukrajnában 29 ezer ember – főként katona – halt meg egy hónap alatt, előtte 27 ezer, illetve 26 ezer ember havonta, ami borzalmas. A tárgyalások mégis jól haladnak – értékelt.

Több konfliktust is kiemelt az eddigi eredményei közül. Megemlítette, hogy Egyiptommal közel a megállapodás egy új gát építéséről – mint ismert, az ország konfliktusban áll Etiópiával a Nílus vizének használata miatt, ugyanis az etiópiaiak úgy gondolják, túl sokat vesznek ki a folyóból Egyiptomban, és nekik nem marad öntözésre.

Trump leszögezte, hogy a Gázai háború is véget fog érni. Értékelése szerint a korábban nagy konfliktus mostanra egy kisebbé zsugorodott. „Ha a Hamász nem csinálja, amit ígért, akkor véget ér a történetük” – jelentette ki. Fontosnak tartja, hogy a Hamász adja vissza a holttesteket Izraelnek, illetve hogy Gáza demilitarizált hely legyen, megfelelő újjáépítési programmal.

Elhangzott az elnöktől, hogy az amerikai hadsereg júniusban tönkretette az iráni urándúsítási kapacitásokat – állítása szerint Irán két hónapra volt attól, hogy atomfegyvere legyen. „Irán kommunikálni szeretne, nyitottak vagyunk erre” – fogalmazott. Megemlítette az elmúlt években megerősödött ISIS-re Szíriában mért csapást, hozzátéve, hogy az országban „nagy előrelépés” történt, és az elnök „keményen dolgozik”. Példának hozta fel, hogy ő hozta el az azeri-örmény békemegállapodást is, valamint azt, hogy elfogták és az Egyesült Államokba szállították a Nicolás Madurót, aminek „Venezuela népe örül”, ahogy az olajtársaságok is, amelyek beruházhatnak így az országban, és amelyek szerint nincs szükség a biztonság érdekében újabb katonai csapásra.

Sikerként említette Donald Trump, hogy a NATO-tagországok a GDP-jük 5 százalékára emelik a katonai kiadásaikat. „Spanyolországban nem tudom, mi történik, még beszélni fogok velük” – utalt arra, hogy Madrid mentességet kapott ez alól a kritérium alól.

Visszatérve az ukrajnai háborúra, megismételte, hogy ennek ki se kellett volna törnie, és ha ő lett volna akkor az amerikai elnök, minez nem is történt volna meg. Tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki Trump elmondása szerint szerette volna megszereni Ukrajnát, de ez „nem jött össze, és nem is fog összejönni”.

Donald Trump szerint a Béketanács az egyik legjobb testület, amit valaha is létrehoztak, és nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy felkérték elnöknek, nagyon komolyan veszi a feladatot. Úgy látja, hogy bár az ENSZ-nél nagyszerű emberek dolgoznak, nem tudták kihasználni a potenciált. Ám a „Béketanács és az ENSZ együtt nagy értéket képviselhet” az amerikai elnök szerint és sokat segíthet a közel-keleti béke elérésében is.

„Megállítjuk a vérontást, a több generációs konfliktusokat, örök békét hozunk el a világrégió számára” – mondta, majd a Béketanács résztvevőit sztároknak nevezte nagy potenciállal és fantasztikus tapasztalattal, amit a béketeremtés céljára használhatnak.

Ezután a jelenlévő vezetők aláírták az alapító okiratot, kettesével ültek le Donald Trump mellé. Orbán Viktor miniszterelnök Prabowo Subianto indonéz elnök társaságában írta alá a békedeklarációt, ahogy az amerikai elnök nevezte a dokumentumot. Trump „két kemény vezetőként” említette őket.

Az eseménnyel hivatalos nemzetközi szervezetté vált a Béketanács. A vezetői testület egy végrehajtó tanács fölött létezik, melynek tagjai közül Donald Trump kiemelte Tony Blaire volt brit miniszterelnököt.

A Béketanács célja az alapító szöveg szerint, hogy „helyreállítsa a hiteles vezetést és biztosítsa a fenntartható békét a konfliktusövezetekben”. A grémiumot maga az amerikai elnök vezeti, ő nevezheti ki utódját az élén, és vétójoga lesz benne.