Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 31. vasárnap Angéla, Petronella
Az első magyar gyártmányú Lynx KF-41 gyalogsági harcjármű átadása a Rheinmetall Hungary Zrt. zalaegerszegi gyárában 2024. július 24-én.
Nyitókép: MTI/Katona Tibor

Wagner Péter: Európának már magának kell gondoskodnia a védelméről, és el is kezdte

Európa fegyverkezik, és hatalmas összegeket irányít a hadiiparába. Wagner Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője szerint a kontinens és az Egyesült Államok hűvösebb viszonya miatt a közeljövőben még több pénz jut majd az európai fegyvergyáraknak.

Németország 52 milliárd euróért tervez mintegy 500 önjáró löveget rendelni a német KNDS Holding és az ugyancsak német Rheinmetall konzorciumától – írta meg a napokban a Bloomberg. Az európai hadiipari vállalatok sorra kapják a hasonló megrendeléseket, mert a kontinens fegyverkezni kezdett a védelmi kiadások kötelező növeléséről szóló NATO-döntés és az orosz–ukrán háború kirobbanása után.

„Az európai hadiipari cégek felpörgették a gyártásukat és új leányvállalatokat hoznak létre. A német Rheinmetall például új üzemet nyitott Litvániában, Romániában és Magyarországon is. A gazdaságban ugyanakkor ennek még nincs látványos eredménye” – mondta az InfoRádióban Wagner Péter.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője kifejtette azt is, hogy a védelmi ipar aránya még mindig szerény ahhoz, hogy a gazdasági növekedésben ennek látható eredményei legyenek, és munkaerő-vándorlás is csak most indult el a nem prosperáló termelő ágazatokból a védelmi iparba. Példaként említette Németországban a gépjárműgyártást, amely súlyos problémákkal néz szembe a kínai elektromos járművek előretörése miatt, ezért onnan jelentős munkaerő áramlik át a védelmi projektekhez.

Wagner Péter kiemelte, hogy Európának korábban a legfontosabb katonai szövetségese, az Egyesült Államok volt az első számú hadiipari beszállítója, de a cél az európai–amerikai viszony megváltozása, különösen az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági statégiájának kihirdetése után, hogy az európai hadi ipari megrendelések lehető legnagyobb része kerüljön európai cégekhez.

Az elemző becslése szerint a fegyverkezésre szánt európai pénzek 30 százalék megy már csak a kontinens határain túlra, és 70 százalék Európában, és úgy látja, ez az arány tovább nő majd Európa javára az Egyesült Államok Európa-politikájának hatására.

„Minél kevésbé számíthatunk az Egyesült Államokra, annál inkább kell magunkra számítani, és annál inkább kell a hazai védelmi ipari képességeket fejleszteni” – jelentette ki Wagner Péter.

Az Egyesült Államok múlt héten megjelent új nemzetbiztonsági stratégiája Európát már nem szövetségesként, hanem riválisként említi. A dokumentum szerint nem biztos, hogy bizonyos európai országok gazdasági és katonai ereje akkora marad, hogy megbízható szövetségesei legyenek az USA-nak, ezért Washingtonban az az elvárás, hogy Európa álljon a saját lábára és maga gondoskodjon a védelméről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Záporoznak az ukrán drónok Oroszországra, kulcsfontosságú olajlétesítményeket támad Kijev - Híreink az orosz-ukrán háborúról vasárnap

Záporoznak az ukrán drónok Oroszországra, kulcsfontosságú olajlétesítményeket támad Kijev - Híreink az orosz-ukrán háborúról vasárnap

A hétvége folyamán Ukrajna intenzív dróncsapásokat mért Oroszország több pontjára is. A csapások leginkább kritikus olajlétesítményeket céloztak. A tegnapi nap folyamán csapás érte többek között az orosz haditengerészet egyik rosztovi támaszpontját is, ahol két Tu-142-es orosz repülőgép és egy Iszkander ballisztikus rakétarendszer is megsemmisült. Ma reggel arról érkeztek hírek, hogy Ukrajna egy szaratovi olajfinomítóra mért csapást Oroszországban. Oroszország arról számolt be, hogy ukrán drón csapódott a zaporizzsjai atomerőműbe, de Kijev tagadja a vádakat. Híreink az orosz-ukrán háború fejleményeiről vasárnap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×