Szijjártó Péter előzőleg részt vett a Járműipari Konferencián is, ahol hangsúlyozta, hogy az autóipar jelenleg történelme legjelentősebb technológiai forradalmán megy át, amely vesztesekre és nyertesekre osztja fel a világot, márpedig a kormány célja, hogy Magyarországra utóbbiak közé tartozzon.

Ezután a tárcavezető a Rheinmetall új beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy

a német vállalat egy védelmi ipari központot hoz létre a városban 3,7 milliárd forint értékben, amihez a kormány 560 millió forint támogatást nyújt, így segítve elő nyolcvan, magas képzettséget igénylő munkahely létrejöttét.

Beszédében tudatta, hogy ezen új létesítmény a katonai járművekkel kapcsolatos fejlesztési és mérnöki tevékenységeket fogja ellátni, s ezzel a beruházással is közelebb kerül a Zrínyi 2026 program keretében kitűzött cél, hogy a honvédségünk modern, s minél nagyobb részben hazai gyártású eszközökkel legyen felszerelve.

Hangsúlyozta, hogy a hadiipar a legmodernebb iparág, itt igazi csúcstechnológiát kell használni, ezáltal az ágazat jelenléte a teljes magyar gazdaság számára megteremti az átfogó modernizáció lehetőségét, hiszen számos elektronikai, fémipari, vegyipari beszállítóra is szükség van.

Szijjártó Péter arra figyelmeztetett, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, nem túlzás arról beszélni, hogy ez a legfeszültebb időszak a második világháború óta.

Megjegyezte, hogy Magyarország immár évek óta az ukrajnai háború árnyékában él, amelybe nap mint nap próbálják belerángatni."Hol alpári nyilatkozatokkal Kijevből, hol nyomásgyakorlással Brüsszelből, hol az energiaellátásunkért felelős rendszer támadásával, ezért napi küzdelmet jelent, napi erőfeszítést igényel az, hogy biztosítsuk, hogy kimaradjunk a szomszédunkban zajló háborúból" - mondta.

Sérelmezte azt is, hogy noha a magyar kormány az elejétől fogva a béke oldalán áll, Európában egyfajta háborús pszichózis uralkodik és minden a háborúról szól.

"Itt, Magyarországon, hála a Jóistennek béke van, s addig béke is lesz, amíg a nemzeti kormány ezt meg tudja védeni. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a békéhez erőre van szükség. És hogy egy ország mennyire tud erős lenni, pláne ilyen nehéz helyzetben, azt alapvetően meghatározza az, hogy milyen mértékben képes saját termeléssel kiszolgálni a saját honvédségének igényeit" - jelentette ki.

És az elmúlt években e tekintetben nagyon sokat léptünk előre.

Most már sokkal nagyobb mértékben képesek vagyunk kiszolgálni saját termeléssel a Magyar Honvédség igényeit

- tette hozzá.

A miniszter érintette a magyar-német gazdasági együttműködés "sikertörténetét", és egy tanulmányra hivatkozva közölte, hogy a hazánkban működő német vállalatok négyötöde újra Magyarországra hozná a beruházását.

"Németország nemcsak a legfontosabb beruházó Magyarországon, hanem legfontosabb kereskedelmi partnerünk is (…) Több mint 300 ezer magyar ember dolgozik a német tulajdonú vállalatoknál. Minden évben két-hárommilliárd eurót a német vállalatok vagy új beruházásra, vagy már meglévő beruházások fejlesztésére elköltenek Magyarországon" - tájékoztatott.

Arra is kitért, hogy az utóbbi tizenegy év során 324 nagy német vállalati beruházást támogatott a magyar kormány, így hozzájárulva 40 ezer új munkahely létrehozásához.

Üdvözölte a komoly magyarországi infrastruktúra-fejlesztési programokat és az oktatási rendszer fejlesztését, aminek nyomán a vidéki városok is egyre vonzóbbak a beruházók szemében.

Rámutatott ennek kapcsán, hogy Zala vármegye ipari termelése tíz éve alatt több mint 30 százalékkal nőtt, értéke így mára meghaladja az évi 850 milliárd forintot, ami nem független attól, hogy a kormány összesen 52 beruházáshoz nyújtott itt támogatást ebben az időszakban.